Az egyezmény fennmaradó részei – például a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetése – csak az uniós tagállamok egyhangú határozatát követően válhatnak alkalmazhatóvá, miután az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban meggyőződtek arról, hogy teljesítik a szükséges feltételeket. A tanács 2021 decemberében állapította meg, hogy Horvátország teljesítette a szükséges feltételeket.
Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét viszont a tanács továbbra sem hagyta jóvá.
Hollandia például támogatja Románia felvételét, de a bolgár kérelemre nemet mond, mert a kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország Hága megítélése szerint a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg. Ausztria pedig jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.
Az Európai Bizottság november közepén azt állapította meg: mind Románia, mind Horvátország, mind Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek.
A mai döntést nem érdemeljük meg, sajnáljuk, de ez motivál az erőfeszítések folytatására
– jelentette ki csütörtökön Nicolae Ciuca román miniszterelnök a bukaresti kormánypalotában adott televíziós nyilatkozatban.
A kormányfő mélységes csalódásának adott hangot amiatt, hogy nem alakult ki konszenzus a schengeni bővítésről. Köszönetet mondott az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és minden partnernek, amelyik támogatta Románia csatlakozását, és kereste erre a megoldásokat.
Kijelentette: egyedül Ausztria utasította el Románia csatlakozását, olyan adatokra hivatkozva, amelyekről Románia bizonyította, hogy valótlanok.
– Elismertük azoknak az államoknak a nehézségeit, amelyekre migrációs nyomás nehezedik, mindig szolidárisan és aktívan viszonyultunk hozzájuk, és EU-s megoldásokat kerestünk a problémákra. Konkrét javaslataink voltak a partnereink számára és intenzíven együttműködtünk az Európai Bizottsággal, hogy megoldjuk a nehézségeket. Sajnáljuk, és őszintén nem értjük Ausztria hajthatatlan álláspontját – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő hozzátette: ahogy az elmúlt 15 évben, Románia ezután is megvédi a határait, és ezt nemcsak a román állampolgárok, hanem az EU állampolgárai biztonságáért is teszi. Azt is megjegyezte, hogy konstruktív módon kezeli a kialakult helyzetet, és folytatja erőfeszítéseit a schengeni térséghez való csatlakozásért.
Ezt ugyanis továbbra is az ország stratégiai céljának tekinti.
Klaus Iohannis államfő közleményében igazságtalannak nevezte a döntést.
Félő, hogy Ausztria indokolatlan és sajnálatos hozzáállása a mai tanácskozáson veszélyezteti az európai egységet és összefogást, amelyre oly nagy szükség lenne most, a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Románia ezután is felelősen, határozottan és jóhiszeműen kíván fellépni az EU megerősödéséért és belső biztonságáért, amiként eddig is tette
– nyomatékosította az elnök.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélte: Ausztria igazságtalan ellenállása karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyinnak.
A kormánykoalíció legerősebb pártjának elnöke – aki egyben a képviselőház elnöki tisztségét is betölti – hangsúlyozta: a schengeni bővítés elutasításával az európai egység és stabilitás kapott erős ütést egy olyan ország részéről, amely nehéz időkben döntött úgy, hogy cserbenhagyja a bajtársait, és Oroszország érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzésében gyalázatosnak nevezte Románia schengeni csatlakozásának elutasítását. Úgy vélte:
Ausztria vétója helytelen, erkölcstelen, észérvektől mentes, szégyentelen politikai játszmára vall, és a döntés valamennyi romániai állampolgár és az ország területén élő valamennyi közösség ellen irányul.
Közölte: Ausztria „álszent döntésével” azt bizonyította be, „miként tiporhatók lábbal ezek a közös értékek és szabályok”.
Hozzátette: Románia nem enged Ausztria „szégyentelen zsarolásának”, továbbra is folytatja a munkát, méltósággal, megalkuvás nélkül.
Hisszük, hogy ezekben a nehéz időkben a szolidaritást és nem a kirekesztést kell erősíteni. Nemcsak Romániának, hanem az Európai Uniónak is erre van szüksége!
– fogalmazott Kelemen Hunor.
Borítókép: Horvát határőr a Bregana környéki horvát–szlovén határállomáson 2022. december 8-án (Fotó: MTI/AP)