A kobalt köti össze Magyarországot és a Kongói Demokratikus Köztársaságot

Diplomáciatörténeti eseménnyel kezdődött az esztendő a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ugyanis először járt a Kongói Demokratikus Köztársaság külügyminisztere Magyarországon. Habár a két ország fővárosa légvonalban majd hatezer kilométerre fekszik egymástól, több dolog és közös érdek köti össze őket, mint azt elsőre gondolnánk.

Fotó: MARTON_KIRALY

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta még, hogy az ukrajnai háború negatív hatásai mindkét felet érintik, az élelmezési válság pedig Afrikát sújtja leginkább. Emlékeztetett rá, hogy hazánk a globális felelősségvállalás részeként tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Ukrajnából, mintegy 3,5 millió dollár értékben. Christophe Lutundula Apala Pen’Apala maga is mielőbbi békét sürgetett, és hangsúlyozta az országok területi integritásának fontosságát. A Kongói Demokratikus Köztársaság egyébként azon afrikai országok egyike, amely elítélte az orosz agressziót az ENSZ közgyűlés tavaszi szavazásán.

A Kongói Demokratikus Köztársaság 1960-ban vívta ki függetlenségét Belgiumtól. Habár az országot feldúló polgárháború 2003-ban lezárult, máig törékeny a biztonsági helyzet, folyamatos a küzdelem a fegyveres milíciák és terrorcsoportok ellen. Egyszerre a migráció forrása és célpontja: a környező országokból legalább félmillió menekült érkezett, a belső menekültek száma viszont ötmillióra tehető. 

Borítókép: Szijjártó Péter Christophe Lutundula Apala Pen’Apalával, a Kongói Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesével és külügyminiszterével. (Fotó: Facebook)