A kobalt köti össze Magyarországot és a Kongói Demokratikus Köztársaságot

Diplomáciatörténeti eseménnyel kezdődött az esztendő a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ugyanis először járt a Kongói Demokratikus Köztársaság külügyminisztere Magyarországon. Habár a két ország fővárosa légvonalban majd hatezer kilométerre fekszik egymástól, több dolog és közös érdek köti össze őket, mint azt elsőre gondolnánk.

Fotó: MARTON_KIRALY

Mi az összekötő kapocs Magyarország és a Kongói Demokratikus Köztársaság között? Az, hogy hazánk gazdaságának gerincoszlopa az elektromos autók gyártása – a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártói kapacitásával rendelkezünk, de hamarosan az első helyre törünk –, ennek egyik legfőbb alapanyaga pedig a kobalt, aminek több mint hetven százaléka származik az afrikai országból. 

A világ jövendőbeli elektromos autóiparának sikere nagy mértékben függ attól, hogy a kobalt kitermelése a Kongói Demokratikus Köztársaságban akadálytalanul és folyamatosan történhessen 

– magyarázta hétfőn Szijjártó Péter, aki Budapesten tárgyalt Christophe Lutundula Apala Pen’Apalával, a Kongói Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesével és külügyminiszterével. A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt is elárulta, hogy a kobalt világpiacra szállításának biztosításából Magyarország is kiveszi a részét: magyar építőipari és tervező cégek vezetik ugyanis azt a hatszázmillió dolláros (225 milliárd forintos) infrastruktúra-fejlesztési programot, amely összeköti majd a Kongói Demokratikus Köztársaságot Zambiával, és ezen keresztül a tanzániai kikötőkkel. 

A nagyszabású út- és hídépítési beruházás befejezése után a nyersanyagok az eddigi egy hónap helyett mindössze tíz nap alatt el tudnak jutni a kikötőkbe. 

A gazdasági együttműködés mélyítésére egyébként még bőven van tér: a Központi Statisztikai Hivatal 2021-es adatai alapján kivitelünk 680,8 millió forintos volt, míg behozatalunk mindössze 2,7 millió forintos. Ebben segíthet az is, hogy hazánk egy úgynevezett kolokációs megállapodás keretében még idén diplomáciai képviseletet nyit Kinshasában a szerb nagykövetség területén.

 

Szijjártó Péter azt is kiemelte, hogy Magyarország komoly felelősséget érez a világ keresztény közösségei iránt, ezért az üldözött keresztényeket segítő Hungary Helps program részeként az ötödik legtöbb támogatás eddig a Kongói Demokratikus Köztársaságba érkezett.

 Honlapjuk tájékoztatása szerint eddig többek között a dr. Hardi Richárd magyar szemorvos vezette klinika napelemes felszerelését, iskolák infrastrukturális támogatását és élelmiszerosztást végeztek. A Kongói Demokratikus Köztársaság lakosságának többsége keresztény, és mintegy felük római katolikus. A tervek szerint a hónap végén afrikai útjának egyik állomásaként Ferenc pápa is felkeresi az országot.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta még, hogy az ukrajnai háború negatív hatásai mindkét felet érintik, az élelmezési válság pedig Afrikát sújtja leginkább. Emlékeztetett rá, hogy hazánk a globális felelősségvállalás részeként tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Ukrajnából, mintegy 3,5 millió dollár értékben. Christophe Lutundula Apala Pen’Apala maga is mielőbbi békét sürgetett, és hangsúlyozta az országok területi integritásának fontosságát. A Kongói Demokratikus Köztársaság egyébként azon afrikai országok egyike, amely elítélte az orosz agressziót az ENSZ közgyűlés tavaszi szavazásán.

A Kongói Demokratikus Köztársaság 1960-ban vívta ki függetlenségét Belgiumtól. Habár az országot feldúló polgárháború 2003-ban lezárult, máig törékeny a biztonsági helyzet, folyamatos a küzdelem a fegyveres milíciák és terrorcsoportok ellen. Egyszerre a migráció forrása és célpontja: a környező országokból legalább félmillió menekült érkezett, a belső menekültek száma viszont ötmillióra tehető. 

Borítókép: Szijjártó Péter Christophe Lutundula Apala Pen’Apalával, a Kongói Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesével és külügyminiszterével. (Fotó: Facebook)