Meglepetésként érte tavaly Svédországot és Finnországot, hogy az ukrajnai háború kitörése után villámsebesen tető alá hozott NATO-jelentkezés utolsó fázisában – amikor mind a 29 szövetségesnek ratifikálnia kell a csatlakozási jegyzőkönyvet – Törökország közölte, feltételekhez köti az esetleges bővítést. Elsősorban a két északi országnak a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) fűződő viszonya volt fókuszban, illetve a korábban Törökország számára felfüggesztett svéd fegyverszállítás. Bár a tavaly júniusi madridi NATO-csúcson asztalhoz ült a három fél; egy közös memorandumot is aláírtak a teljesítendő pontokról, amelyet az északiak – állításuk szerint – lehetőségeikhez mérten maradéktalanul teljesítettek, ráadásul az októberben hivatalba lépő új jobboldali svéd kormány minden korábbinál erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Ankara megbékítése érdekében. Most azonban úgy tűnik, hogy befagytak az álláspontok Svédország és Törökország között.
Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis továbbra is elégedetlen, elsősorban Stockholm teljesítményével. Bár Ulf Kristersson, frissen megválasztott svéd kormányfő egyik első útja novemberben Ankarába vezetett, hogy személyesen megnyugtassa Erdogant, mindent megtesznek, amit Törökország kér, nem jött jól, hogy karácsony előtt két nappal a svéd legfelsőbb bíróság leállította Bülent Kenes török újságíró kiadatását. Kenest a törökök azzal vádolják, hogy részese volt a 2016-os puccskísérletnek, és akit Erdogan a svéd miniszterelnök látogatásakor személyesen is kiemelt, mint akinek a kiadatásához ragaszkodnak.
Erdogan január közepén ismét követelte, hogy a két ország – elsősorban Svédország – kiadjon körülbelül 130 terroristát, akik elsősorban a PKK-val állnak kapcsolatban. Korábban többször közölte, addig nem lesz svéd csatlakozás, míg a főváros utcáin szabadon mászkálnak és tüntetnek „kurd terroristák”. Egyelőre azonban PKK szimpatizánsai továbbra is szabadon tüntethetnek Svédországban, és úgy tűnik, Stockholm – elsősorban a szólásszabadság nevében – nem parancsol megálljt az egyre abszurdabb provokációknak. Bő tíz napja egy Erdogant mintázó bábut lógattak fel a PKK támogatói Stocholmban, amivel összefüggésben nemcsak bekérette a török külügy a svéd nagykövetet, hanem az ankarai főügyészség büntetőfeljelentést is tett, továbbá lemondták a svéd védelmi miniszter e hétre tervezett ankarai látogatását is. A hétvége sem telt eseménytelenül, a stockholmi török nagykövetség közvetlen közelében, egy Törökország mellett kiálló kisebb demonstráló tömeg mellett égetett Koránt egy ismert dán–svéd szélsőjobboldali politikus, ami akár a svéd NATO-csatlakozás végét is jelentheti. Erdogan hétfőn az AP hírügynökség szerint kijelentette, hogy a Korán-égetés miatt Svédország nem számíthat a török NATO-támogatásra. „Svédország engedi a terrorszervezetek ámokfutását, majd támogatást vár a NATO-csatlakozáshoz. Ez nem fog megtörténni” – közölte a török elnök, aki az iszlám szent iratát ért becstelenség mellett ismételten kritizálta a PKK-hoz köthető stockholmi tüntetéseket is.
Hogy Svédország gyors csatlakozása a védelmi szövetséghez veszélybe került, jól mutatja, hogy az eddigi finn álláspont, miszerint Svédország nélkül nincs NATO-csatlakozás, gyengülni látszik. A finn külügyminiszter még két hete is megismételte, együtt adták be a pályázatot, és közösen is fejezik be a folyamatot. Ugyanakkor Pekka Haavisto kedden már árnyaltabban fogalmazott az Yle közmédiának. A külügyminiszter szerint a fő csapásvonal továbbra is a közös csatlakozás, ugyanakkor Finnországnak meg kell vizsgálnia a svédek nélküli belépés lehetőségét.
Borítókép: Rendőrök az isztambuli svéd konzulátus épülete előtt a stockholmi Korán-égetés elleni tüntetés idején, 2023. január 23-án. Két nappal korábban Rasmus Paludan svéd–dán bevándorlásellenes politikus, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője az Ankarával Svédország NATO-belépéséről folytatott tárgyalások ellen tiltakozva elégette az iszlám szent könyv, a Korán egy példányát a Törökország stockholmi nagykövetsége közelében tartott tüntetésen. Recep Tayyip Erdogan török elnök január 23-i sajtótájékoztatóján kijelentette: a Korán-égetés után Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően (Forrás: MTI/EPA/Erdem Sahin)
