Az év első napján Svédország vette át az Európai Unió soros elnökségét, uniós tagsága kezdete óta immáron harmadszorra. Elnökként hozzávetőleg kétezer ülést fog vezetni a skandináv ország Brüsszelben és Luxembourgban, és körülbelül 150 ülést hazai helyszíneken. A hagyományoknak megfelelően az első tanácskozást az elnöklő országban tartották, ahová a teljes bizottság hivatalos volt.
Stockholm meglepő helyszínt választott erre a csütörtökön kezdődő kétnapos találkozóra: Lappföldre, az ország legészakibb városába, a svéd fővárostól több mint 1200 kilométerre fekvő, mindössze 17 ezer lelkes Kirunába hívták az unió 27 biztosát. Ilyen messze Brüsszeltől még sohasem üléseztek a huszonhetek. A csúcstalálkozóra az Ulf Kristersson vezette 23 tagú kormány minden tagja felsorakozott, és a helyszínre érkezett XVI. Károly Gusztáv svéd király is. Bár a félévente cserélődő elnökség szerepe elsősorban adminisztratív – többek között az ülések napirendjének meghatározásával és levezetésével –, mindenképpen lehetőség is arra, hogy az adott ország megmutassa magát.
Svédországból az elmúlt években csupa rossz hír járta be a külföldi sajtót, elsősorban a fékevesztett bandabűnözés miatt, most viszont szemmel láthatóan arra törekedett a kormány, hogy az ország lehető legegzotikusabb oldalát mutassa be.
Bár az év ezen időszakában alig van pár órára világos arrafelé, a sötét ellenére is látványosra sikerült a delegáció fogadása.
Ulf Kristersson csütörtökön a város melletti Jukkasjärvi kistelepülésen, egy jéghotelben fogadta Ursula von der Leyent, ahol még az uniós és svéd zászlók is jégből voltak. Nem titkolt célja a helyszínválasztásnak – a természeti szépség bemutatása mellett – a jövőbe mutató zöldtechnológiák bemutatása, például a kibocsátásmentes acélgyártásé vagy az itt lévő űrkutató bázis meglátogatása. A kormány erre az időpontra időzített egy nagy bejelentést is; hetven Brüsszelbe akkreditált újságíró előtt számolt be róla az LKAB állami bányavállalat vezetője, Jon Moström és Ebba Busch kereszténydemokrata párti energiaminiszter, hogy egymillió tonna ritkaföldfémet találtak. Az ásványok jelentősége abban áll, hogy felhasználhatók akkumulátorok és villanymotorok gyártáshoz. Ritkaföldfémet sehol máshol Európában nem bányásznak.
Az elnökség fő témáit még december közepén jelentette be a kormányfő:
az EU külső és belső biztonsága, a huszonhetek versenyképessége, a klímapolitika és a jogállamisági kérdések élveznek prioritást a következő hat hónapban.
A nyugat-európai újságírókat ugyanakkor az is nagyon érdekelte, hogy a jobboldali svéd kormány szoros együttműködése a radikális Svéd Demokrata párttal mekkora befolyással van Stockholmra, különösen annak migrációs politikájára.
Ulf Kristersson azt ígérte, elnöklő országként készek a gyors és határozott cselekvésre. Hogy a viszonylag sok tapasztalatlan – különösen uniós ügyekben kevésbé járatos – miniszterekből álló kormány mennyire lesz sikeres az uniós porondon, még nem lehet tudni. Ha a jéghotel emléke és a nagyot robbantó bejelentés fénye megkopik, és a svéd ülések a stockholmi reptér melletti unalmas szálloda konferenciatermeibe költöznek, kiderül majd, hogy a jelenlegi válságos időszakban, az ukrajnai háború árnyékában hogyan tudják majd a huszonheteket összetartani, és olyan kompromisszumokat találni, amelyek nemcsak elfedik a megosztottságot, hanem el is indítják az Európai Uniót a válságból való kilábalás útján.
Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és XVI. Károly Gusztáv svéd király (b–j) az Esrange Űrközpont új műholdfelbocsátó állásának avatóünnepségén az észak-svédországi Kirunától mintegy negyven kilométerre keletre 2023. január 13-án. Svédország január 1-jétől vette át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, és ebből az alkalomból az Európai Bizottság Kirunában és Jukkasjärviben tárgyal a svéd kormánnyal (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekströmer)
