A semleges Ukrajna gondolata ilyen körülmények között már nem értelmes – vélekedett a davosi Világgazdasági Fórumon videókapcsolaton keresztül bejelentkező Henry Kissinger. A 99 esztendős, egykori amerikai külügyminiszter szerint ezért a jövőben üdvözlendő Ukrajna csatlakozása a NATO-ba. A veterán diplomata azzal érvelt, hogy korábban azért nem támogatta az ukrán felvételt a katonai szövetségbe, mert attól tartott, hogy a lépés olyan folyamatokat indítana meg, amelyeket most látunk. Így viszont, hogy a helyzet elfajult, a semleges Ukrajna elképzelése értelmetlenné vált. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak folytatnia kell Ukrajna támogatását, egyúttal elismerését fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
Henry Kissinger ugyanakkor azt is világossá tette, fontos fenntartani a párbeszédet Moszkvával.
Óva intett a Nyugat és Oroszország közötti közvetlen konfliktustól. Továbbá figyelmeztetett, nyitva kell hagyni a kapukat az oroszok számára, hogy újra csatlakozhassanak a nemzetközi közösséghez.
Az Egyesült Államok és Kína viszonyának rendezésében oroszlánrészt vállaló diplomata Kínával kapcsolatban most szintén párbeszédet sürgetett. Rámutatott, hogy Washingtonnak és Pekingnek is mérlegelnie kellene a két, nukleáris fegyverekkel rendelkező, mesterséges intelligenciát is fejlesztő állam közötti konfliktus kockázatait. Tajvan kapcsán azt tanácsolta, mindkét félnek hangnemet kellene váltania, kerülnie kellene a végső megoldás közeledésére utaló lépéseket.
Richard Nixon volt amerikai elnök külügyminisztere a minap a brit konzervatív Spectator magazinban vázolta fel béketervét.
Ebben azt írta, hogy az ukrajnai konfliktus párhuzamba állítható 1914 eseményeivel, amikor a nagyhatalmak konfliktusai világháborúvá álltak össze.
Esszéjében Kissinger tűzszünetet javasolt, melyben az orosz erők visszavonulnának a tavaly februári invázió előtti területeikre, vagyis a Krímre és a kelet-ukrajnai területekre, amiket 2014-ben annektáltak, és ebből a pozícióból kezdődhetnének a tárgyalások.
