Ideológiai háború középpontjában az ukrán oktatás

Ukrajnában nemcsak a frontvonalakon, hanem az iskolákban is háború zajlik. Az orosz tanterv célja, hogy teljességgel eltörölje az ukrán identitást a megszállt területeken, Kijev pedig szakítana a szovjet múlttal, és mindennel, ami orosz. Az ideológiai harcban az ukrán oktatás és az ukrán tanárok is két tűz közé kerültek: vagy kollaboránsként, vagy ellenségként tekintenek rájuk.

Milyen tanmenetet kellett kidolgozni a háború alatt?

Négymillió ukrán diák fejezte be a tanév első félévét 2022-ben − közölte az új év első napjaiban az ukrán oktatásügyi minisztérium. A tárca adatai szerint körülbelül százezer tanuló orosz megszállás alatt álló területen, mintegy félmillióan pedig külföldön végzik tanulmányaikat.

− Sem a szülők, sem a gyermekek nem akarják hátrahagyni az ukrán oktatási intézményeket, mi megadjuk nekik a lehetőséget, hogy itt folytassák tanulmányaikat − fogalmazott Szerhij Skarlet oktatásügyi miniszter, aki elmondta: próbálják megoldani az online oktatást, noha az áramkimaradások okozta nehézségek miatt ez nem mindig egyszerű. 

A háború kezdete óta több mint háromezer ukrán oktatási intézményben keletkeztek károk. Fotó: AFP/Genya Savilov

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az orosz−ukrán háború kezdete óta több mint háromezer ukrán iskolában, óvodában és más oktatási intézményben keletkezett kár, illetve sok esetben megsemmisült az épület. 

Az Ukrajna területén jelenleg működő, több mint tizenkétezer iskolából  közel ötezerben álltak át távoktatásra a háború kirobbanását követően, az intézmények egy része pedig a tél beálltával menedékhelyként szolgál.

Ideológiai frontvonal az ukrán oktatásban

Háború idején a tantermeknek egyfajta stabilitást kellene nyújtaniuk a gyermekeknek ahhoz, hogy tanulhassanak és fel tudják dolgozni a traumákat − fogalmazott az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szakértője a The New York Times amerikai napilapnak még áprilisban. Azóta már kiderült, hogy ezt a funkciót az ukrán iskolák tantermei nem tudják betölteni, sőt.

Attól függetlenül, hogy az oroszok által megszállt területeken vagy a Kijev ellenőrzése alatt álló régiókban tanulnak a diákok, a háború az iskolapadokban is zajlik.

A 2014-ben annektált Krím félsziget és a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság példája jól mutatja, hogy az orosz tanterv, oktatási rendszer elsődleges célja a megszállt területeken az ukrán identitás eltörlése. Az orosz történelemtankönyvek szerint Ukrajna mindig is Oroszországhoz tartozott, az ukrán és orosz nép között pedig gyakorlatilag semmiféle különbség nincs.

Emellett a gyermekeket egészen fiatal koruktól kezdve „hazafias oktatásban” részesítik, melynek során az erre szakosodott intézményekben katonai kiképzéssel felérő képzésekben részesülnek.

Ez egyébként az ukrán oldalon sem szokatlan gyakorlat, emberi jogi szervezetek számos jelentést készítettek arról, hogy különböző táborokban az ukrán fiatalokat − egyes esetekben már nyolcéves kortól − fegyverhasználatra és túlélésre tanítják háborút megjárt katonák.

Az ukrán tantervet követő iskolákban is számos változást hozott a háború. Az orosz nyelvű oktatást a 2017-ben elfogadott oktatási törvény értelmében fokozatosan csökkentették, az idei tanévben pedig szinte teljesen visszaszorult, noha végleg nem került ki a tananyagból − kivételt képeznek ezalól az ukrán főváros kezelésében lévő intézmények. 

Az eddig külön tantárgynak számító orosz irodalmat már a világirodalom részeként tanulják a diákok, a történelemórákon pedig már az olyan eseményekről is beszélnek, mint az 1930-as évek holodomorja (a Szovjetunió vezetése által generált éhínség, melyben több millió ukrán vesztette életét).

Két tűz között az ukrán tanárok

Habár Moszkva mindent megtesz azért, hogy az ukránok orosz iskolába küldjék gyermekeiket − szeptember elsejétől tízezer rubel (körülbelül 52 ezer forint) egyszeri támogatást kapnak azok a családok, amelyek így tesznek, ezt követően pedig havonta négyezer rubelt (körülbelül 21 ezer forint), ha a gyerek ott is folytatja tanulmányait −, sokan ragaszkodnak hozzá, hogy az ukrán tanterv szerint tanítsák gyermekeiket. Emiatt az ukrán pedagógusoknak is nagy kockázatot kell vállalniuk: a megszállt területeken gyakran titokban kell megtartaniuk a tanórákat.

Amennyiben lebuknak, úgy nem csak állásukat, de szabadságukat is elveszthetik, ugyanis börtönbüntetés is járhat az orosz tanterv mellőzése miatt.

Melitopol oktatási részlegének vezetőjét például még márciusban tartóztatták le az orosz hatóságok, amiért nem volt hajlandó az orosz tanterv bevezetésére. Emellett sok ukrán tanárt a Krím félszigetre küldtek az orosz oktatási rendszer és tanterv működésének elsajátítására; amennyiben ezt nem tették meg, úgy orosz pedagógusokkal pótolták őket.

Azonban akkor sincsenek könnyebb helyzetben, ha követik az orosz hatóságok utasításait. A szeptemberben elfogadott kollaborációs törvény értelmében azok a tanárok, akik az orosz tanterv szerint tanítanak, bűncselekményt követnek el, eltilthatják őket az oktatástól és börtönbüntetésre ítélhetik őket. Szeptember óta tizenkilenc ukrán pedagógus ellen indult eljárás emiatt.

Bűnös térképek. Az orosz kormányzat széles támogatását élvezi egy törvényjavaslat, melynek értelmében azok a térképek, melyek Oroszország területi integritását vitatják, „szélsőséges tartalmaknak” minősülnének, ezáltal pedig készítőjüket és publikálójukat börtönbüntetéssel is sújthatják − számolt be az Euractiv brüsszeli hírportál. A már hatályban lévő − többek közt az egyházakra, vallási szervezetekre, a médiára, vállalatokra vonatkozó − szélsőségesség elleni törvény kiegészítése azért merült fel, mert egyes orosz törvényhozók szerint léteznek olyan térképek az országban, melyek vitatják a Krím félsziget, valamint a Kuril-szigetek (ebben az esetben Japánnal áll fenn területi vitája Oroszországnak) területi hovatartozását, ez pedig − szerintük − elfogadhatatlan.

Borítókép: Egy háborúban megrongálódott iskola folyosója Ukrajnában (Fotó: AFP/Sergey Bobok)