„Minden nyitott szívű embert elérhet XVI. Benedek tanítása”

XVI. Benedek pápa nagy szellemi hagyatéka nemcsak a kutatóknak ad hosszú időre munkát, hanem a híveknek is – nyilatkozta lapunknak adott interjúban az elhunyt egyházfő életművéről Jancsó András, Joseph Ratzinger politikai gondolkodásának kutatója, az NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa és az MCC PhD-program résztvevője.

Vatikánváros, 2023. január 5. Apácák olvassák a L'Osservatore Romano vatikáni napilapot XVI. Benedek nyugalmazott pápa temetési szertartásán a vatikáni Szent Péter téren 2023. január 5-én. A 95 esztendõs korában 2022. december 31-én elhunyt emeritus pápát, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje, a Szent Péter-bazilika kriptájában helyezik örök nyugalomra. MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka Fotó: Radek Pietruszka

XVI. Benedek pápa hatvanhat könyv szerzője, három enciklikát és négy apostoli buzdítást adott ki. Gazdag munkásságának elemzése, feltárása – többek között a nagy tanítványi köre révén – már életében megindult. Ugyanakkor e szellemi hagyaték nemcsak a kutatóknak ad hosszú időre munkát és muníciót, hanem a híveknek is. Közérthető stílusának köszönhetően minden nyitott szívű ember számára hozzáférhető a tanítása – emelte ki Jancsó András azzal kapcsolatban, milyen örökséget hagy maga után az elhunyt emeritus pápa.

A kutató megemlítette, hogy Joseph Ratzingert a sajtó és a közbeszéd hajlamos radikális szélsőségek mentén értelmezni: a II. vatikáni zsinat kapcsán nemegyszer progresszívnek, liberálisnak nevezték, míg a Hittani Kongregáció prefektusaként, majd pápaként többször konzervatívnak bélyegezték. – Hagyatéka azonban sokkal inkább – ahogy egyik kötetének címe is hirdeti – a közép újrafelfedezésére ad lehetőséget – fogalmazott Jancsó András.

Elmélyült kutatói karaktere visszatükröződik munkásságából. A hit és az értelem természetes kapcsolata központi helyet foglalt el a gondolkodásában.

Már az 1968-ban megjelent, nemzetközi ismertséget hozó, Bevezetés a keresztény hit világába című teológiai művében a hit észszerűsége mellett érvelt. E téma – hit és értelem viszonya – visszatérő eleme a gondolkodásának, ami a nem hívők számára is érdekessé teheti az írásait – részletezte Jancsó András. Hozzáfűzte, a hit és a ráció mellett a szeretet is központi kategória Ratzinger gondolkodásában, így nem meglepő, hogy pápaként az első enciklikáját a keresztény szeretetről írta.

A kutató továbbá fontosnak tartotta kiemelni Ratzinger politikáról való gondolkodását is. Kitért rá, hogy a korábbi egyházfő állam és egyház kapcsolatát vizsgáló munkái a katolikus politikai gondolkodás történetének jelentős állomásai. – Ratzinger annak felismerését sürgette, hogy még a szabadelvű, szekuláris állam fennállásának is előfeltétele egy keresztény ihletettségű értékkatalógus. Mindezeket pedig a hiteles, hitvalló kereszténység tudja biztosítani az államnak – magyarázta Jancsó András.

XVI. Benedek valóban mindössze a harmadik pápa, aki lemondott hivataláról. Ugyanakkor már 2010-ben, A világ világossága című könyvben kifejtette, hogy ha egy pápa fizikailag vagy pszichésen nincs már olyan állapotban, hogy el tudja látni a hivatalát, akkor joga, sőt bizonyos esetekben kötelessége is, hogy visszalépjen a tisztségétől.

A Peter Seewald újságíróval folytatott 2016-os Utolsó beszélgetésekből pedig kiderül, hogy milyen hosszú és mély volt az a folyamat – a döntés újra és újra megfontolásával, átimádkozásával –, ami végül 2013-as lemondásához vezetett – fejtette ki a kutató, mit gondol arról, hogy XVI. Benedek visszavonult a pápai tisztségből.

Jancsó András, az NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa

Arra a kérdésünkre, hogy XVI. Benedek pápa temetésével az egyház normalizálja-e a nyugalmazott pápa helyzetét, és precedenst teremthet-e az egykori egyházfő lemondása az utódai számára, Jancsó András úgy válaszolt: XVI. Benedek pápa lemondása valóban sok tekintetben új helyzetet teremtett a modern egyházban. 

Hozzátette: érdemes azonban látni, hogy a pápa lemondásáról a hatályos egyházjogban is találunk szabályokat, sőt ismeretes, hogy XVI. Benedeket megelőzően több elődje is megfogalmazott úgynevezett feltételes lemondást. – A nyugalmazott pápa helyzetére vonatkozó részletes szabályozás még várat magára, ennek megalkotása valóban felgyorsulhat a következő években. Erre precedenst jelenthet a nyugalmazott püspökök helyzete, ugyanis a II. vatikáni zsinatig a püspökök visszavonulása is ismeretlen volt és hasonló vitákat eredményezett, mint az emeritus pápa helyzete. Erre már emeritus pápaként maga XVI. Benedek is felhívta a figyelmet – jelezte Jancsó András.

Borítókép: Apácák olvassák a L’Osservatore Romano vatikáni napilapot XVI. Benedek nyugalmazott pápa temetési szertartásán a vatikáni Szent Péter téren 2023. január 5-én (Fotó: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka)