Egy a távmunkára vonatkozó szabályok átalakítását célzó új törvényjavaslattal Moszkva azt szeretné elérni, hogy a mozgósítás és a háború elől Oroszországból elmenekülő, de továbbra is orosz cégeknek dolgozó informatikusokat visszacsábítsa az országba. A Reuters hírügynökség szerint az új jogszabály bizonyos szakmákban megtiltaná a távmunka lehetőségét, ezzel tehát Moszkva az oroszországi IT-szektor további dolgozóinak elvesztését is kockáztatja. A kormány becslései szerint egyébként jelenleg több mint százezer informatikus dolgozik orosz vállalatoknak az ország határán kívül.
Moszkva azonban attól tart, hogy a NATO-tagországokba menekülő orosz informatikusok véletlenül bizalmas biztonsági információkat oszthatnak meg egymással, a távmunka tilalma tehát elsősorban az észak-atlanti szövetség tagállamaiba menekülő informatikusokat venné célba.
A digitalizációért felelős minisztérium decemberben arra figyelmeztetett, hogy a teljes tilalom kevésbé hatékony, mert rontana az orosz informatikai cégek versenyképességén. „Végül az fog nyerni, aki a legtehetségesebb munkatársakat tudja magához vonzani, beleértve a külföldről érkezőket is” – áll a tárca jelentésében. Vjacseszlav Vologyin, a parlament alsóházának elnöke felvetette annak lehetőségét is, hogy a külföldről dolgozó orosz munkavállalók esetén emeljék meg a 13 százalékos személyi jövedelemadót.
A Reuters emlékeztet: bár sok kiábrándult orosz fiatal azokba a környező országokba ment, ahol széles körben beszélik az orosz nyelvet, mint például Lettország, Grúzia vagy Örményország, azok száma sem elenyésző, akik ennél jóval messzebbre menekültek – például Argentínába. A hírügynökség által megszólaltatott IT-szakemberek ráadásul egyetértettek abban: nem kívánnak visszatérni Oroszországba.
A 36 éves Roman Tulnov például azt mondta, semmilyen körülmények között nem tervezi, hogy visszatér szülőhazájába. „Egy ideje el akartam menni, február 24-én pedig minden világossá vált. Megértettem, hogy nincs többé élet Oroszországban” – fogalmazott az informatikus. A 26 éves Julija úgy becsülte, hogy csapatának egynegyede inkább kilépne, mintsem hogy kényszerből visszatérjen Oroszországba. „Egy ilyen, alternatíva nélküli választás kicsit olyan, mint a terroristákkal folytatott tárgyalás: Gyere vissza, különben ellehetetlenítjük a munkádat a céged és az alkalmazottaid számára is” – vélekedett a fiatal termékfejlesztő.
Az informatikai szektorban tevékenykedő oroszok külföldre való menekülése már a tavaly február 24-én megkezdett orosz invázió után megfigyelhető volt, az október elején bejelentett részleges katonai mozgósítás azonban egy újabb hullámot indított el – tízezrek hagyták el Oroszországot.
A nyugati szankciók és a multinacionális vállalatok Oroszországból való tömeges elvándorlása szintén tovább rontotta az iparág külföldi tőkéhez és technológiához való hozzáférését.
Azt még maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is elismerte, hogy az IT-szektor „kolosszális” nehézségekkel néz szembe, egyesek azonban abban reménykedtek, hogy a válság lehetőséget kínálhat az orosz technológiai vállalatoknak a hazai piac visszahódítására és a Nyugattól való technológiai függőségük enyhítésére.
Borítókép: Az orosz zászló színeivel megvilágított üzleti központ Moszkvában (Forrás: Reuters/Maxim Shemetov)
