Egy Tajvan elleni esetleges invázió esetén Kína nem számíthatna győzelemre, és mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedne el a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) tanulmánya szerint. A helyi idő szerint hétfőn közzétett jelentés készítői 24, korábban végrehajtott háborús szimulációs gyakorlat tapasztalataiból indultak ki, és arra jutottak, hogy esetleges kínai támadás esetén Tajvan „a legtöbb esetben képes lenne független és demokratikus berendezkedésű maradni”, ezért azonban minden részt vevő államnak óriási árat kellene fizetnie.
A CSIS tanulmánya azzal számol, hogy az érintett feleken kívül más országok is bekapcsolódnának a tényleges harcokba. „Az Egyesült Államok és Japán több tucat hadihajót, több száz harci repülőgépet és több ezer katonát veszítene, és ezek a veszteségek több évre visszavetnék az Egyesült Államok globális pozícióit” – fogalmaztak a tanulmány szerzői.
A végrehajtott korábbi háborús szimulációk többsége alapján Kínának sikerülhet elsüllyeszteni két amerikai repülőgép-hordozót és megsemmisíteni tíz-húsz további hadihajót. Egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanása esetén az elképzelt forgatókönyvek alapján azzal kellene számolni, hogy az Egyesült Államok a háború első három hetében 3200 katonáját veszítené el. A tanulmány szerint a tajvani hadsereget ugyan nem tudnák teljesen legyőzni, de bizonyosan jelentősen meggyengítenék. A védekezés és a Kína elleni harc során Tajvannak azzal kellene számolnia, hogy a sziget utánpótlása lényegében összeomlik.
Kína számára még szélesebb körű veszteségekkel járna egy Tajvan elleni támadás megindítása. Amellett, hogy az egész offenzíva jó eséllyel kudarcot vallana, mintegy tízezer kínai katona vesztené életét a harcokban, és további tízezrek esnének hadifogságba. Ezenkívül a kínai hadsereg a becslések szerint 155 harci repülőgépet és 138 hadihajót is veszítene, a kínai haditengerészet „romokban heverne” egy esetleges Tajvan elleni háború következtében – állt a CSIS tanulmányában.
Peking Kína szakadár tartományának tekinti Tajvant, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta önálló kormánya van. Az utóbbi időben ismét nőtt a feszültség a térségben, rendszeresek a hadgyakorlatok a Tajvani-szorosban. Kína legutóbb vasárnap kezdett nagyszabású tengeri és légi hadgyakorlatot, harci repülőgépeket és hadihajókat indítva Tajvan közelébe.
Borítókép: A kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) gépei a levegőben a Tajvan szigete körül tartott harci gyakorlaton 2022. augusztus 7-én (Fotó: MTI/AP/Hszinhua)
