Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.
A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.
A kormány a párbeszéd szellemében, de eltökélten és a felelősség szellemében folytatni kívánja a reformot
– jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron Barcelonában, ahova kormánya tizenegy tagjával érkezett hivatalos látogatásra Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök meghívására. Hozzátette: a nyugdíjreformot „demokratikusan terjesztettük elő, az igazságos és felelős” intézkedés.
„Rendjén való és legitim, hogy mindenki hangot adjon a véleményének. Bízom a tüntetések szervezőiben azzal kapcsolatban, hogy az elégedetlenség jogszerű kifejezése úgy történik, hogy az nem okoz túl sok kellemetlenséget honfitársaink számára, és természetesen nem jár felfordulással és rombolással” – hangsúlyozta az elnök.
A közvéleménynek január 10-én egy sajtótájékoztatón bemutatott javaslatot a kormány január 23-i ülésén vitatja meg. A törvénytervezetet január 30-tól vizsgálja meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé pedig február 6-án kerül vitára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!