Százezrek tiltakoztak a nyugdíjreform ellen Franciaországban

Százezrek vonultak utcára mintegy kétszáz francia városban csütörtökön a szakszervezetek felhívására, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Az országos megmozdulást sztrájkok kísérték, elsősorban a közszférában: jelentős fennakadások voltak a távolsági és a tömegközlekedésben, csökkent az áramtermelés, leálltak az olajfinomítók, az oktatási intézményekben pedig elmaradtak a tanórák.

Párizs, 2023. január 19. Szakszervezeti dolgozók tünetetnek a kormánynak a nyugdíjrendszer módosítását célzó javaslatcsomagja ellen a párizsi Köztársaság téren 2023. január 19-én. Több francia nagyvárosban is utcára vonultak az emberek, tiltakozásul a reformtervezet ellen, amely egyebek mellett megemelné a nyugdíjkorhatárt. MTI/AP/Lewis Joly Fotó: Lewis Joly

A vidéki városok első összesítései szerint tömegesen vettek részt a tiltakozó menetekben: a déli Toulouse-ban legalább 30 ezren, Marseille-ben 26 ezren, Montpellier-ben 15 ezren, Pau-ban 14 ezren, Perpignanban 12 ezren vonultak utcára.

A mobilizáció jelentősebb annál, mint amire előzetesen számítottunk

– mondta az AFP hírügynökségnek Laurent Berger, az CFDT szakszervezet vezetője a párizsi megmozduláson, amely a République térről indult délután. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője szerint a nyugdíjreform elleni tüntetés „egybefog minden elégedetlenséget” az országban.

A fővárosi megmozdulásra érkező hatalmas tömegre való tekintettel a rendőrség bejelentette, hogy egy másik útvonalat is megnyit a tüntetőknek a fővárosban a Bastille tér irányába, amelyen biztosítani tudja a felvonulás biztonságát. A környéken ugyanis megjelentek anarchista tüntetők, akik megtámadták egy biztosító irodáját, majd összetűzésbe kerültek a rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták szét a rendbontókat. Harminc embert előállítottak.

A szervezők szerint Párizsban mintegy 400 ezren tiltakoztak.

Clément Beaune közlekedési miniszter már szerdán azt kérte a franciáktól, hogy aki teheti, halassza el a csütörtökre tervezett útját, és otthonról dolgozzon. A sztrájkfelhívás elsősorban a közszférában talált visszhangra: a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés is szinte teljesen leállt, az EDF állami energiaórásnál csökkent az áramtermelés, az olajfinomítók dolgozóinak több mint 70 százaléka tartott munkabeszüntetést, a szakszervezetek szerint az általános iskolai tanárok 70, a középiskolaiaknak pedig 65 százaléka sztrájkolt, az oktatási tárca szerint viszont az általános iskolákban a tanároknak csak 42, a középiskolákban pedig 35 százaléka tiltakozott. Párizsban számos iskola egyáltalán nem nyitott ki.

A reformmal a kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelné 64 évre a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem kétmillió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a minimumnyugdíj havi összegét, s azt hosszú távon a minimálbér 80 százalékában állapítaná meg. 

A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána újabb változtatásokra lehet szükség. 

Fényfáklyát gyújt egy tiltakozó a kormánynak a nyugdíjrendszer módosítását célzó javaslatcsomagja elleni tüntetésen Párizs belvárosában 2023. január 19-én. Több francia nagyvárosban is utcára vonultak az emberek, tiltakozásul a reformtervezet ellen, amely egyebek mellett megemelné a nyugdíjkorhatárt. Fotó: MTI/AP/ Lewis Joly

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.

A kormány a párbeszéd szellemében, de eltökélten és a felelősség szellemében folytatni kívánja a reformot

– jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron Barcelonában, ahova kormánya tizenegy tagjával érkezett hivatalos látogatásra Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök meghívására. Hozzátette: a nyugdíjreformot „demokratikusan terjesztettük elő, az igazságos és felelős” intézkedés.

„Rendjén való és legitim, hogy mindenki hangot adjon a véleményének. Bízom a tüntetések szervezőiben azzal kapcsolatban, hogy az elégedetlenség jogszerű kifejezése úgy történik, hogy az nem okoz túl sok kellemetlenséget honfitársaink számára, és természetesen nem jár felfordulással és rombolással” – hangsúlyozta az elnök.

A közvéleménynek január 10-én egy sajtótájékoztatón bemutatott javaslatot a kormány január 23-i ülésén vitatja meg. A törvénytervezetet január 30-tól vizsgálja meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé pedig február 6-án kerül vitára.

Borítókép: Szakszervezeti dolgozók tüntetnek a kormánynak a nyugdíjrendszer módosítását célzó javaslatcsomagja ellen a párizsi Köztársaság téren 2023. január 19-én. Több francia nagyvárosban is utcára vonultak az emberek, tiltakozásul a reformtervezet ellen, amely egyebek mellett megemelné a nyugdíjkorhatárt (Fotó: MTI/AP/Lewis Joly)