Itt a munkavállalók a már említett skálán kifejezetten magasra, 9,1-re értékelték az új munkarendet, az emberek 97 százaléka pedig a kísérlet lezárulta után is így akart dolgozni. A munkások önbevallása szerint emelkedett a teljesítményszintjük, míg a mintában a kiégés és a fáradtság arányai csökkentek. Az emberek könnyebben ellenőrizték az időbeosztásukat, és az ingázással heti egy órát spóroltak, annak ellenére, hogy a kísérleti időszak alatt a személyes munkavégzés ideje megnőtt.
Shanti Mathew, Public Policy Lab ügyvezető igazgatója szerint nagyon erős az az elbeszélés, hogy az órák száma egyenlő a teljesítménnyel, pedig nem. A vállalatánál ez volt a legnagyobb mentális és érzelmi akadály. Felismerték, hogy nem egyformán produktívak az ötnapos, 40 órás munkahét minden órájában, valamint azt, hogy kevesebb idő alatt is elvégezhetnek ugyanannyi munkát. A vezető szerint ez a munkáltatók és a munkavállalók közötti bizalomról is szól, mivel nagyobb hatalmat adnak az embereknek az időbeosztásukban és abban, hogy a szervezet nevében hogyan dolgoznak.
Ha bízunk az emberekben, akkor ők is bebizonyítják, hogy megbízhatóak
– mondta.
Ám a széles körű bevezetésnek számos akadálya van, és a sok-sok pozitív mellett persze voltak kudarcos tapasztalatok is. A négynapos hetet kipróbáló vállalatok többsége kis munkaadó, így nincs elég tapasztalat a nagyobb cégek működésére gyakorolt hatásokról. Ráadásul egyes cégeknél a munkavállalók nehezen tudnak mindent elvégezni a rövidebb idő alatt.
Továbbá érdemes számításba venni, hogy ha valahol már egyszer bevezettek egy ilyen népszerű rendszert, akkor azt nehézkes visszavonni – hívta fel a figyelmet a CNBC.
Magyarországon a Magyar Telekom már teszteli a négynapos munkahetet augusztusig, a Libri-Bookline pedig már tavaly ősztől bevezette a 34 órás hetet állandó munkarendként.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels.com)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!