A tesztek eredményeiből arra jutottak, hogy a tesztelők többségének bevált az új munkarend. A munkavállalók és a cégek inkább pozitív tapasztalatokat szereztek. Jelentősen csökkent a munkavállalók fluktuációja, a hiányzások száma, a termelékenység a korábbi szinten maradt, az alkalmazottak pedig kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat – írta meg a Világgazdaság.
Beszámolnak róla, hogy
az utóbbi időszakban az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Brazíliában, de még Magyarországon is végeztek kísérleteket.
A heti 40 óránál rövidebb munkaidő már régóta foglalkoztatja az embereket. Ahogyan a koronavírus-járvány miatt egyre népszerűbbé vált a távmunka és a hibrid munkarend (azaz vegyesen otthoni és irodai munka), a rövidebb munkaidő gondolata is újra előérbe került.
A kísérletek új hulláma azután kezdődött, hogy a világjárvány idején sokan kiégtek, lelkileg elfáradtak a munkában, és ezért megpróbáltak egy olyan rendszert beindítani, ami kíméli őket. Manapság viszont a munkaerő megtartása és a toborzás a cégek legfontosabb motivációi. Néhány hónapja pedig már a magas energiaárak sem elhanyagolhatók, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az irodaházat hány napon kell fűteni egy héten.
Az Egyesült Királyságban arra voltak kíváncsiak, hogy javítja-e a munkavállalók jóllétét és a munkahelye iránti hűségét, ha a fizetésükért csak négy napot dolgoznak valamint, hogy annak milyen hatása van az üzleti folyamatokra.
Az eredmények igencsak kecsegtetők lettek. Joe Ryle kampányigazgató úgy összegezte az eredményeket, hogy
a legkülönbözőbb ágazatokban a dolgozók jóléte drámai mértékben javult, és az üzleti termelékenység szinte minden esetben megmaradt vagy javult.
A kezdeményezés nem titkolt szándéka az volt, hogy az Egyesült Királyságban általános jelleggel bevezessék a 32 órás munkahetet.
Az Egyesült Államokban és Írországban 33 vállalat több mint 900 dolgozója tavaly áprilistól tesztelte a négynapos munkahetet, ugyanúgy fél éves időintervallumban, mint a britek. A cél az volt, hogy a dolgozók az idő 80 százalékában a fizetésük 100 százalékát kapják, és a termelékenységük szinten maradjon. A munkaidő átlagosan heti hat órával csökkent, 41 óráról 35 órára.
Itt a munkavállalók a már említett skálán kifejezetten magasra, 9,1-re értékelték az új munkarendet, az emberek 97 százaléka pedig a kísérlet lezárulta után is így akart dolgozni. A munkások önbevallása szerint emelkedett a teljesítményszintjük, míg a mintában a kiégés és a fáradtság arányai csökkentek. Az emberek könnyebben ellenőrizték az időbeosztásukat, és az ingázással heti egy órát spóroltak, annak ellenére, hogy a kísérleti időszak alatt a személyes munkavégzés ideje megnőtt.
Shanti Mathew, Public Policy Lab ügyvezető igazgatója szerint nagyon erős az az elbeszélés, hogy az órák száma egyenlő a teljesítménnyel, pedig nem. A vállalatánál ez volt a legnagyobb mentális és érzelmi akadály. Felismerték, hogy nem egyformán produktívak az ötnapos, 40 órás munkahét minden órájában, valamint azt, hogy kevesebb idő alatt is elvégezhetnek ugyanannyi munkát. A vezető szerint ez a munkáltatók és a munkavállalók közötti bizalomról is szól, mivel nagyobb hatalmat adnak az embereknek az időbeosztásukban és abban, hogy a szervezet nevében hogyan dolgoznak.
Ha bízunk az emberekben, akkor ők is bebizonyítják, hogy megbízhatóak
– mondta.
Ám a széles körű bevezetésnek számos akadálya van, és a sok-sok pozitív mellett persze voltak kudarcos tapasztalatok is. A négynapos hetet kipróbáló vállalatok többsége kis munkaadó, így nincs elég tapasztalat a nagyobb cégek működésére gyakorolt hatásokról. Ráadásul egyes cégeknél a munkavállalók nehezen tudnak mindent elvégezni a rövidebb idő alatt.
Továbbá érdemes számításba venni, hogy ha valahol már egyszer bevezettek egy ilyen népszerű rendszert, akkor azt nehézkes visszavonni – hívta fel a figyelmet a CNBC.
Magyarországon a Magyar Telekom már teszteli a négynapos munkahetet augusztusig, a Libri-Bookline pedig már tavaly ősztől bevezette a 34 órás hetet állandó munkarendként.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels.com)
