– Kifejezetten meglepő, hogy az amerikaiak 52 százaléka véli úgy, hogy az országos hírszolgáltatók nem az olvasóik, nézőik, hallgatóik érdekében dolgoznak – fogalmazott Sarah Fioroni, a Gallup amerikai elemző és tanácsadó cég munkatársa a minap publikált felmérésük kapcsán. Hozzátette:
az eredmények mélységes bizalmatlanságot és ellenszenvet mutatnak az újságírók felé.
A Gallup – a Knight Foundation nonprofit amerikai alapítvánnyal közösen – 2017 óta követi nyomon a médiába vetett bizalom alakulását. Mindez egyre negatívabbnak mutatkozik a tengerentúlon, ugyanis amíg öt éve a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott kedvezőtlenül róla, addig ez mostanra 53 százalékra nőtt.
A mostani kutatás arra is rávilágít, hogy az amerikaiak fele – 25 százalékuk ellenében – véli úgy, hogy a hírszolgáltatók félrevezetik és félreinformálják a nyilvánosságot. A kutatás szerint az amerikaiak számottevően jobban bíznak a helyi, kisebb médiában és hírszolgáltatókban, mint az országos társaikban.
A felmérés mindemellett rávilágít a pártok menti törésvonalra is. A demokraták ugyanis lényegesen jobban bíznak a hírszolgáltatókban, mint a republikánusok. Sőt, az adatok szerint a független szavazók bizalmatlansága is nőtt az elmúlt években.
Hozzáteszik: ez már túlmutat az egészséges szkepticizmuson, és inkább egyfajta bizalmi válságot jelez.
A Gallup ennek kapcsán pedig azt a kérdést is felteszi, „hogyha a számos sajtóorgánum már évek óta magas újságírói normákat alkalmaz, akkor összességében miért csökken mégis a beléjük vetett bizalom?” A kutatás válasza alapján a bizalmatlanság az érzelmi kötődésre vezethető vissza. Mint kifejtik:
az amerikaiak minél inkább bíznak érzelmileg a hírekben – kötődnek egy-egy hírszolgáltatóhoz –, annál inkább vélik úgy, hogy az adott sajtótermék a közösség érdekét szolgálja, annál inkább tudnak navigálni az információk komplexitásban és annál jobban hajlandók előfizetőkké is válni.
Amíg a felmérésben résztvevők „érzelmi bizalma” (emotional trust) az országos hírszolgáltatók felé 54 százalék volt, addig a helyi sajtótermékek felé 75 százalék. A legnagyobb bizalommal a nyomtatott sajtótermékek iránt voltak, míg a legkisebbel a rádióban hallott és az online olvasott hírekkel szemben.
A Gallup mindemellett hozzáteszi, hogy a hírszolgáltatókba vetett bizalom növekedésével a demokráciába vetett lojalitás is nő.
Szakértők szerint az állampolgárok bizalmi indexének fokozása pedig nem csupán a sajtó érdeke. Szerintük ugyanis már most látható az amerikai intézményekbe – mint legfelsőbb bíróság, igazságügyi minisztérium – vetett bizalom csökkenése, amely egyre inkább megosztja a társadalmat, gyakori utcai tüntetéseket és polgárháborús hangulatot eredményezve.
A bizalom Európában is hasonló. Az Eurobarométer tavalyi felmérése szerint az öreg kontinensen a televíziós adásokban (49 százalék) és a nyomtatott sajtótermékekben (39 százalék) bíznak a leginkább az emberek, míg a legkevésbé a kizárólag online elérhető hírszolgáltatókban – húsz százalék körül. Noha az európai felmérés szerint minden harmadik válaszadó találkozik heti szinten álhírekkel (fake news), kétharmaduk állította azt, hogy felismeri ezeket és jól kiigazodik a valós és manipulált hírek útvesztője között.
