Földrengés Szíriában: akadozó mentés, „kevésbé lelkes” segélyezés

Hóesés és fagyos időjárás nehezíti a túlélők felkutatását a török–szír határtérségben történt hétfői, Richter-skála szerinti 7,8-es erősségű földrengés által szintén komolyan sújtott Szíriában. Az ottani helyzetet tovább bonyolítja, hogy az évtizedes harcok miatt eleve rossz állapotban volt az infrastruktúra. A nagyszámú menekült és a gazdasági válság miatt a problémák csak hatványozódnak, ráadásul a segélyprogramok is alulfinanszírozottak.

2023. 02. 11. 7:20
Azmarin, 2023. február 6. Túlélõk után kutatnak mentõalakulatok tagjai és helyi lakosok egy összeomlott épület romjai között az észak-szíriai Azmarinban 2023. február 6-án, miután több erõs földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hajnalban. A legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erõsséget is elérte. Szíria északi részében, Aleppó, Hama és Latakia városokban legkevesebb 230-an vesztették életüket, és több mint 200-an megsérültek. MTI/AP/Ghaith Alsayed Fotó: Ghaith Alsayed
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szíriában másodlagos katasztrófát okozhat a hétfői pusztító földrengést követően a török–szír határvidék nyugati részén beköszöntő rossz időjárás, mivel a hó és fagy, a földrengésben megrongálódott utak, illetve a víz-, üzemanyag- és áramellátási problémák nehezíthetik a mentést, de azok is bajba kerülhetnek, akiket nem sújtott a kezdeti katasztrófa – fogalmazott csütörtöki nyilatkozatában az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Földrengés Szíriában: csapás egy eleve gyenge térségre

A tragikus hétfői földrengés a rengeteg áldozatot gyászoló, de a bajban példás nemzetközi, ezen belül nagyfokú magyar segítséget kapó Törökország mellett egy másik országot is érintett: az évtizedes polgárháború dúlta Szíriát. Ráadásul a Bassár el-Aszad mellett álló kormányerők és a lázadók közti harcok egyik ütközőzónája a földrengés által sújtott terület, emiatt eleve rossz állapotban voltak az utak, valamint a víz- és elektromos hálózat a környéken, ahol mintegy négymillió belső menekült van. A híradások „megszámlálhatatlan épület” összeomlásáról tudósítanak. Akinek még áll a háza, az sem mer visszaköltözni, mert tart attól, hogy kívülről nem látható szerkezeti károk keletkeztek. 

Sokan alszanak autóikban, iskolákban, illetve helyi szervezetek által fenntartott befogadópontokon.

Ilyen például az AP hírügynökség beszámolója szerint a maronita keresztény egyház aleppói kolostora, ahová az egyház képviselői nyolcszáz nőt, gyermeket és idős személyt fogadtak be.

„Minden eddigi eredményünk semmis [a földrengés miatt]. Mindenki, akinek üzlete volt, elvesztette, mindenki, aki tudott iskolába járni, most nem tud, a nők pedig most már nem tudják felkeresni az őket védő központokat. […] Mintegy 10,9 millió Szíriában élő embert érint a katasztrófa” – mondta El-Mosztafa Benlamlih, az ENSZ Szíriáért felelős koordinátora.

A nemzetközi segélyek és segítők sem érkeznek kellő ütemben

A nemzetközi segélyezés Szíria irányába a Bassár el-Aszad vezette kormány elleni szankciók miatt eleve visszafogottabb volt, ráadásul Aszad eddig csak egyetlen határátkelőn engedett át segélyszállítmányokat az elmúlt évben: Bab al-Hawánál, azonban az ahhoz vezető utat le kellett zárni a földrengés után, mivel az állapotát csak napok múltán lehetett helyreállítani. Ennek megfelelően a mentőcsapatok sem tudtak azonnal megérkezni. Az amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozó helyi újságíró szerint a mentőcsapatok és az első segélyszállítmányok csak két és fél nap múlva értek a földrengés által egyik legjobban sújtott helyszínre, Jinderes városba.

A CNN szerint a nemzetközi szereplők által Szíria irányába tanúsított, „kevésbé lelkes” segédkezés, illetve a szállítmányok akadozásának oka részben az Aszad-kormány szabályozása, miszerint minden, az országba érkező segélyszállítmányt először Damaszkusz fővárosba kell irányítani. Ezzel együtt nemzetközi szervezetek (Világélelmezési Program, Világegészségügyi Szervezet) és államok (például az Egyesült Államok) jelentős forrásokat különítettek el Szíria megsegítésére, illetve a helyszínen dolgoznak. Az MTI a SANA szír hírügynökség jelentésére hivatkozva arról ír, mostanáig körülbelül negyven, segélyszállítmányokkal megrakott repülőgép landolt Szíriában, köztük az Iráni Forradalmi Gárda által küldött segély. A Taszním félhivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint az arab országba érkezett Eszmail Gáni, a fegyveres testület al-Kudsz (Jeruzsálem) nevű, külföldi különleges műveletekkel megbízott elitegységének parancsnoka is.

Aszad: A Nyugat a földrengést haszonszerzésre használja fel

A földrengés óta először jelent meg nyilvánosan Bassár el-Aszad szíriai elnök: feleségével, Aszmával Aleppó egyik kórházát kereste fel pénteken – írja az MTI. Az elnök azzal vádolta a Nyugatot, hogy Szíria tragédiájából csak politikai hasznot akar húzni, humanitárius megfontolásai valójában nincsenek. Damaszkusz pénteken ismét a Szíria elleni nemzetközi szankciók azonnali feloldását sürgette annak érdekében, hogy a humanitárius segélyek bejuthassanak az országba.

Szíriában hivatalosan már több mint 3300 halottja és csaknem 5300 sérültje van a hétfői földrengésnek.

Borítókép: Túlélők után kutatnak mentőalakulatok tagjai és helyi lakosok egy összeomlott épület romjai között az észak-szíriai Azmarinban 2023. február 6-án, miután több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hajnalban. A legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-es erősséget is elérte (Fotó: MTI/AP/Ghaith Alsayed)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.