A francia–német javaslat nem jelent végleges megoldást a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezésére, viszont gyakorlatilag Koszovó függetlenségének az elismerését foglalja magában – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök csütörtökön, annak kapcsán, hogy országa pénteken ünnepli függetlensége kikiáltásának tizenötödik évfordulóját.
A Klan Kosova pristinai televízió internetes oldalának beszámolója szerint a tizenegy pontból álló, nyilvánosságra eddig nem hozott javaslat ugyan nem végleges, ám mindenképpen kötelező érvényű.
Albin Kurti hozzátette: a javaslatot Pristina alapvetően elfogadhatónak tartja, ugyanakkor feltétlenül tárgyalni kell még a részleteiről, vannak pontjai, amelyeket még pontosítani kell, különösen azokat a részeket, amelyek a gyakorlati megvalósításról, a nemzetközi garanciákról, valamint a megvalósítandó feladatok időbeli sorrendjéről szólnak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd kezdődött a kapcsolat rendezéséről, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg. Koszovó függetlenségét a világ több mint száz országa elismeri, de Oroszország és Kína nem, valamint az Európai Unió 27 tagállama közül öt – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus – szerint sem önálló állam.
A francia–német megoldási javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, Koszovó pedig köteles megalapítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amely nagyobb autonómiát biztosítana az ország északi részén élő szerb kisebbség számára.
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának 95 százaléka albán nemzetiségű, az ország északi részén, tömbben mintegy ötvenezer, az ország többi vidékén pedig további ötvenezer szerb él.
A Deutsche Welle rádió nyugat-balkáni irodájának a koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy Koszovó és Szerbia között továbbra is tapintható a feszültség, a helyzet pedig szerinte azért nem rendeződhet, mert Szerbia „nem egy normális demokratikus állam”, hanem hibrid állam, míg Koszovó teljesen demokratikus ország.
Albin Kurti szerint Koszovó függetlensége több szempontból is sikertörténet. Egyrészt azért, mert állampolgárainak függetlenségi harca sikerrel végződött, amikor a NATO a közbelépésével megakadályozta a szerbek népirtási kísérletét, másrészt pedig azért, mert sikeresen épült ki az ország demokráciája, ami gazdasági fellendüléssel társult. Az ország az utóbbi években jelentősen előre tudott lépni a korrupció elleni harc, a sajtószabadság, valamint a jogállamiság területén, és sikerült növelni a költségvetést, a külkereskedelmi forgalmat, és a gazdaság is folyamatosan növekedik – jelentette ki. A koszovói miniszterelnök kitért arra, hogy Szerbia és Oroszország között nagyon erősek és mélyek a kapcsolatok: 2021-ben például több mint száz közös katonai gyakorlaton vett részt a két ország, emellett mind kulturális, mind vallási szempontból nagyon erősen kötődnek egymáshoz. Oroszország Ukrajna elleni háborúja viszont Koszovót is elővigyázatosságra inti – tette hozzá.
Borítókép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök (balra) nyilatkozik, miután átadta hazája hivatalos csatlakozási kérelmét Mikulás Beknek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi miniszterének (jobbra) Prágában 2022. december 15-én. A csatlakozási kérelem benyújtásával Koszovó az EU tagjelöltjévé válik (Fotó: MTI/EPA/Milan Kammermayer)
