Magyarország a nemzettársait féltő anyaországként is tekint a háborúra

Varga Judit emlékeztetett: hatvan évvel ezelőtt is a tárgyalást választották a nagyhatalmak.

20200916 Budapest Varga Judit igazságügyi miniszter Fotó: Kurucz Árpád KA Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Ahogy hatvan évvel ezelőtt a történelmi megbékélés tanúi lehettünk, úgy reméljük, most is létrejön egy megállapodás, ami Európa hosszú távú békéjét biztosítja – mondta pénteken Varga Judit igazságügyi miniszter az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megrendezett budapesti konferencián. A Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete közös rendezvényén arról az 1963. január 22-én aláírt szerződésről emlékeztek meg a résztvevők, amely új alapokra helyezte Franciaország és Németország feszült és évszázados rivalizálással terhelt kapcsolatait, megteremtetve a szoros bilaterális együttműködés alapjait.

A dátum kapcsán Varga Judit emlékeztetett: ugyanabban az évben állapodott meg a két atomhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió a közvetlen kapcsolatot megteremtő forródrót létesítéséről, ekkor tették közzé XXIII. János pápa enciklikáját az igazságon, igazságosságon, szereteten és szabadságon felépítendő békéről a nemzetek között, illetve Magyarország 1963-ban emelte diplomáciai szintre kétoldalú kapcsolatait több nyugat-európai országgal.

Mi, magyarok, hatvan évvel később is különösen vágyunk a békére, hiszen a szomszédban háború dúl

 – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter. Mint mondta, a háború nem csak szomszédos országként érint bennünket, hiszen Kárpátalján 150 ezres magyar kisebbség él.  – Magyarország a nemzettársait féltő anyaországként is tekint erre a háborúra. Az ő irántuk érzett felelelősségből, illetve a konfliktusba való belesodródás veszélyének az elkerülése okán nem engedélyezzük hazánkon keresztül fegyverszállítást Ukrajnának. Ezzel együtt hazánk erejét felülmúlva története legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. Több mint egymillió Ukrajnából érkező menekültnek segítettünk, 3100 tonna segélyszállítmányt küldtünk Kárpátaljára 7,2 milliárd forint értékben – tette hozzá.

Varga Judit kiemelte, hazánk álláspontja a háború kezdete óta világos: a béke mellett állunk, a tárgyalásos rendezésben hiszünk, ezért azonnali béketárgyalásokat sürgetünk.

Beszédében az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, az Élysée-szerződés példájává vált az országok közötti együttműködésnek. Hatvan év távlatából kijelenthető, a szerződés jól mutatja, hogy az európai együttműködés alapja a nemzetek közötti együttműködés, az európai integráció is ebből indult el, ez határozta meg a sikerét. – Erős nemzetek erős Európájára van szükség – közölte Varga Judit.

A hatvan éve tartó német–francia szoros együttműködést méltatta beszédében Julia Gross, Németország budapesti nagykövete is, mondván: a két ország sok mindenben nem ért egyet, de „jobb a súrlódás, mint az udvarias távolságtartás”. Ez a barátság megbonthatatlan sorsközösséget alapozott meg, s az  Ukrajna elleni támadás is megmutatta, mennyire nélkülözhetetlen az együttműködés – tette hozzá.

Claire Legras, Franciaország budapesti nagykövete annak az aggályának adott hangot, hogy sok európai ország még mindig meg van győződve arról, hogy Európa biztonságát az Egyesült Államok és a NATO biztosítja, a háború azonban rámutatott arra, hogy az uniós tagállamoknak jobban össze kell hangolniuk védelmi politikájukat. A nagykövet asszony fontosnak nevezte Olaf Scholz német kancellár javaslatát – amivel Emmanuel Macron francia államfő is egyetért –, hogy az EU cselekvőképességének megerősítése érdekében, s az unió lehetséges bővítése miatt szükség van a minősített többségi szavazás bevezetésére a külpolitikai kérdésekben. Ezt a javaslatot korábban a magyar kormánytagok többször elutasították.

Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)