Magyarország furcsa szövetségese Bulgáriában

Kongresszust tartanak a hétvégén a migrációt és a fegyverszállítást elutasító bolgár szocialisták.

Szófia, 2023. január 16. Kornelija Ninova, a Bolgár Szocialista Párt (BSP) elnöke kormányalakítási megbízást vesz át Rumen Radev bolgár elnöktõl a szófiai államfõi hivatalban 2023. január 16-án. A bolgár szocialisták 9,3 százalékot szereztek az október 2-i elõrehozott választásokon. MTI/AP/Valentina Petrova Fotó: Valentina Petrova

Öt év leforgása alatt a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 720 ezer szavazót, vagyis szavazótáborának négyötödét veszítette el. Az egykori második politikai erő a legutóbbi, tavaly októberi parlamenti választásokon már csak az ötödik helyen végzett. Ninova két legfőbb belső politikai ellenfele Szergej Sztanisev, a szocialisták korábbi pártelnöke, Bulgária egykori miniszterelnöke, aki 2011–2022 között vezette az Európai Szocialisták Pártját, illetve a második elnöki ciklusát betöltő Rumen Radev államfő.

A korábbi és a jelenlegi pártelnök közötti konfliktus 2018-ban éleződött ki a legjobban, amikor Ninova – szembemenve az Európai Parlament (EP) és az európai szocialisták álláspontjával – kiállt Orbán Viktor kormánya mellett, amikor az EP megszavazta az úgynevezett 7-es cikkely szerint eljárás megindítását Magyarország ellen.

„Nagy hiba szankciókat kivetni Magyarországra. Ez egy újabb lépés Európa megosztásához, ahelyett, hogy egységet és erős Európát keresnénk, amelyre mindnyájan esküszünk és amelyben hiszünk” – mondta akkoriban Ninova, egyben felszólította Boriszovot, az akkori kormányfőt, hogy nyíltan álljon ki Magyarország és Orbán Viktor mellett.

Orbán Viktorhoz hasonlóan Kornelia Ninova is az illegális migráció megállítására törekszik, továbbá a magyar kormányhoz hasonlóan elutasította az isztambuli egyezményt, amely ugyan a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól, de a genderideológiát erőltetve azt rögzíti, hogy nem biológiai nemek, hanem társadalmi nemek vannak. Ez volt az, amit az európai szocialisták soha nem bocsátottak meg neki, Sztanisev többször megfenyegette, hogy kezdeményezni fogja a BSZP kizárását a pártcsaládból.

Ninova másik ádáz politikai ellenfele saját felfedezettje, Rumen Radev államfő, akit 2016-ban ő maga juttatott az államfői székbe, s aki a boglár szocialisták támogatásával nyerte el a köztársasági elnöki címet. Radev azonban szembefordult korábbi támogatójával, mert szeretne a baloldali szavazók informális vezetőjévé válni, hogy egy nap – a második elnöki ciklus végeztével – a baloldal tényleges vezetője lehessen. Radev befolyását a szocialista pártban mi sem bizonyítja jobban, hogy a legutóbbi elnökválasztásokon a szocialista szavazók 95 százaléka voksolt rá.

Sajtóvélemények szerint Ninova egyik hibája, hogy nem tett erőfeszítéseket a belső viszályok felszámolására. Sőt, minden alkalmat arra használ, hogy valamilyen módon megbüntesse azokat a párttagokat, akik nem értenek egyet vele. Radev pedig a kegyvesztetteket mindig a szárnyai alá vette, fontos pozíciókkal látta el őket az ügyvivő kormányokban.

Ami viszont közös Kornelia Ninova és Rumen Radev között, hogy hasonlóan vélekednek a migráció, a genderideológia és az orosz–ukrán háború kérdéseiben.  Az államfő korábban azt mondta, félő, hogy a bolgár parlament decemberi döntése – miszerint Bulgária fegyvereket szállít Ukrajnának – a háborúba sodorják országát.

Egy októberi közvélemény-kutatás is megállapította: a bolgárok kétharmada szerint Bulgáriának semlegesnek kell maradnia.

Borítókép: Kornelia Ninova, a Bolgár Szocialista Párt elnöke Rumen Radev bolgár elnökkel a szófiai államfői hivatalban 2023. január 16-án (Fotó: MTI/AP/Valentina Petrova)