Bizonyos feltételekhez kötné a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítását Albin Kurti koszovói miniszterelnök, de nem veti el a megalakítás lehetőségét – közölte internetes oldalán a Koha Ditore című pristinai napilap csütörtökön.
Albin Kurti néhány nappal ezelőtt még határozottan állította: nem fogadja el, hogy a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalakítása legyen a további tárgyalások előfeltétele. Hozzátette: a nemzetközi közösség most azt szorgalmazza, hogy a Szerbia és Koszovó között 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodás alapján sürgősen alakítsák meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, holott a 33 megállapodás közül egyiknek sem lenne szabad fontosabbnak lennie a többinél.
Mint mondta, az összes megállapodás közül csak a koszovói szerb önkormányzatok közösségéről szóló egyezmény akadt fenn az alkotmánybíróság szűrőjén, a testület szerint ugyanis annak megalakítása nem egyeztethető össze Koszovó alaptörvényével, ugyanis nemzeti alapú közösséget hozna létre a soknemzetiségű országban, ami diszkriminációt jelentene.
Albin Kurti csütörtökön a pristinai parlament ülésén szólalt fel, ahol kiemelte, hogy hat feltételhez kötné a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítását, ezeket a feltételeket azonban a parlamentnek is támogatnia kell. Véleménye szerint a közösségnek mindenképpen az alkotmánnyal és a koszovói jogszabályokkal összhangban kellene létrejönnie, vagyis nem lehet egynemzetiségű. Ezenfelül a nevét is meg kellene változtatni, és a létrejött intézmény nem rendelkezhetne végrehajtói hatalommal, kizárólag az önkormányzatok együttműködését szolgálná. A nemzeti kisebbségek jogainak a kölcsönösség elvét kellene erősíteniük a két állam között – húzta alá. Arról is beszélt, hogy a szerb önkormányzatok közösségének megalakítása előtt mindenképpen meg kell szüntetni az Észak-Koszovóban létező szerbiai párhuzamos, „illegális” intézményeket, az ott élő szerbeknek pedig le kellene adniuk illegálisan tartott fegyvereiket.
A feltételek között szerepel az is, hogy a koszovói szerb önkormányzatok közössége megalakításának a két ország közötti végleges megállapodás részét kell képeznie, és csak azt követően alakíthatnák meg, hogy Belgrád és Pristina kölcsönösen elismerte egymást.
Albin Kurti hatodik feltételként azt szabta meg, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök vonja vissza azokat a leveleket, amelyeket egyes európai uniós tagországoknak küldött, és amelyekben azt kéri tőlük, hogy ne fogadják el Koszovó uniós tagsági kérelmét.
A koszovói fél azért húzódozik a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításától, mert az nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerb kisebbségnek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi vidékén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
Borítókép: Albin Kurti, az ellenzéki koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetője sajtótájékoztatót tart, miután megválasztották miniszterelnöknek Pristinában 2021. március 23-án (Fotó: MTI/EPA/Ermal Meta)
