Pénzt igen, uniós csatlakozással kecsegtető ígéreteket nem visznek Kijevbe

Az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatásokról, az Oroszországgal háborúban álló ország EU-csatlakozásról és a Moszkva elleni újabb szankciókról is tárgyalnak a pénteken kezdődő kétnapos csúcstalálkozón Kijevben az Európai Unió és Ukrajna vezetői. Sajtóinformációk szerint bár az biztosra vehető, hogy hangzatos ígéretekben és a szolidaritás kifejezésében nem lesz hiány az uniós tisztviselők részéről, a Kijev által elképzelt kétéves menetrend Ukrajna EU-csatlakozására vonatkozóan aligha kap zöld utat.

Kijev, 2023. február 2. Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. február 2-án, amikor az Európai Bizottság küldöttsége Kijevben tárgyal az ukrán vezetéssel az Oroszországgal vívott háborúról. MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal Fotó: -

Már önmagában az is szimbolikus, hogy a történelemben először egy aktív háborús övezetben kerül sor európai uniós csúcstalálkozóra: tizenhat uniós biztos látogat ma Kijevbe, hogy találkozzon az ukrán kormánnyal, a brüsszeli delegációt pedig Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az idén már másodszorra az ukrán fővárosba utazó Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vezeti. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások legfontosabb témája várhatóan Ukrajna uniós csatlakozása és a háborúban álló országnak a befagyasztott orosz vagyonból való újjáépítése lesz, Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos csütörtöki nyilatkozata alapján pedig az is biztosra vehető, hogy Brüsszel további jelentős összegekkel is kifejezi szolidaritását Kijev felé. Hahn ugyanis annyit már előzetesen is elárult, hogy 

az EU újabb 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára Kijevben, amelyből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd.

Az uniós tisztviselők kijevi „felvonulása” PR-akciónak se lesz utolsó, legalábbis a brüsszeli Politico szerint; a vizitet megelőzően ugyanis az Európai Bizottság főtitkársága részletes tájékoztatót küldött az utazó delegációnak, amelyben nagy hangsúlyt helyeztek az öltözködési előírásokra is. Eszerint a kijevi vizithez megfelelő dress code a „szokásos üzleti öltözet”, az útmutatás szerint azonban a háború kitörése óta Zelenszkij védjegyévé vált olívazöld, militarista vagy túl élénk színek mindenképp kerülendők – a brüsszeli lap szerint ez a törekvés leginkább arra irányul, hogy a katonai megjelenést meghagyják az ukrán elnöknek és csapatának.

A figyelmes gesztus ellenére sem valószínű, hogy a rendhagyó EU-csúcs végén Kijev elégedett lehet: bár a Politicónak nyilatkozó uniós diplomaták szerint 

nincs kizárva, hogy a bizottság és a tanács elnöke ismét egymást túllicitáló hangzatos retorikai ígéretekkel biztosítják támogatásukról Zelenszkijt, arra azonban kevés esély van, hogy Ukrajna reményei a gyors uniós csatlakozásra vonatkozóan megvalósulhatnak.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök például a minap arról beszélt, hogy kétéves menetrendet képzel el Ukrajna EU-csatlakozására, a brüsszeli lap szerint azonban ez minden valószínűséggel meghiúsul; a csúcs zárásaként kiadásra kerülő, a Politico által látott nyilatkozattervezet például egyáltalán nem tesz konkrét említést az ambiciózus ütemtervről. A minap a Financial Times is arról írt, az észak- és nyugat-európai tagállamok vezető diplomatái aggódnak amiatt, hogy a megvalósíthatatlan ukrán elvárásokat – köztük a 2026-ig történő uniós csatlakozást – ahelyett, hogy mérsékelnék, inkább bátorítják a brüsszeli vezető tisztviselők nyilatkozatai.

A brit üzleti lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint ugyanis a brüsszeli intézmények csúcsvezetőinek retorikája olyan elvárásokat és reményeket ébresztett Kijevben, amelyek azt feltételezik, hogy Ukrajna különleges kiváltságokat és gyors belépést érdemel az uniós blokkba – pedig ez nincs így.

Mindazonáltal a szolidaritás kifejezésére – Ukrajna uniós csatlakozásának siettetésén kívül – továbbra is van akarat: biztosan szó lesz például az ipari termékek vízummentességéről szóló megállapodásról és egy új „nemzetközi központról” az „Ukrajna elleni agresszió bűntettének” kivizsgálására. Utóbbival kapcsolatban már meg is kezdődtek az egyeztetések egy hágai székhelyű ügynökségről az EU Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) és Hollandiával.

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét (jobbra) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben 2023. február 2-án, amikor az Európai Bizottság küldöttsége Kijevben tárgyal az ukrán vezetéssel az Oroszországgal vívott háborúról (Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal)