Szerdán ismét megerősítette Recep Tayyip Erdogan, hogy Törökország nem hagyja jóvá a svéd tagfelvételi kérelmet az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe. A török elnök a pártjának, az AKP-nak tartott beszédében azt mondta:
Amíg engedik, hogy a szent könyvemet, a Koránt meggyújtsák és gyalázzák, nem fogunk igent mondani a NATO-ba való belépésükre.
Erdogan hozzátette, ebben a helyzetben hiába is próbálkozik Svédország.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden megbeszélést folytatott a parlamenti pártok vezetőivel, hogy megvitassák a svéd NATO-jelentkezés nyomán kialakult biztonsági helyzetet. A kormányfő hangsúlyozta, fontos, hogy csillapodjon a helyzet.
Láttuk, hogy az egyes, önmagában teljesen legális svédországi tüntetések, amelyeket egy kis csoport vagy akár egyének hajtanak végre, milyen súlyos következményekkel járhatnak Svédországról a világban kialakult imázsra és a külföldön élő svédek biztonságára nézve
– mondta el Kristersson, feltehetően utalva arra a tüntetésre, ahol egy Erdogant ábrázoló bábut lógattak fel a kurd PKK terrorszervezet szimpatizánsai Stockholmban vagy amikor egy dán–svéd szélsőséges politikus a török nagykövetség előtt Koránt égetett szintén a fővárosban. Kristersson szerint az akciókat végrehajtók hasznos idióták lettek a külföldi szervezetek munkájában, hogy hangulatot szítsanak Svédország ellen. Értesülések szerint Ankara és Stockholm között a védelmi szövetséghez való csatlakozás kérdésében a tárgyalások további értesítésig szünetelnek.
A harminc NATO-tagállam közül eddig Törökország és Magyarország az, amely még nem ratifikálta a svéd és a finn kérelmet. A csatlakozási protokoll beadása előtt Törökország közölte, feltételeket támasz a két országgal szemben, elsősorban a PKK terrorszervezethez köthető, a skanindáv országokban menedéket kapott emberek kiadatása kérdésében. Budapest korábban azt jelezte, hogy pozitívan viszonyul a két ország felvételéhez, az Országgyűlés feltehetően tavasszal, várhatóan már februárban szavazni fog a kérdésről.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török államfő a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni (Forrás: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája)