Míg az Észak-Koreával összefüggő érv a heves ballisztikusrakéta-tesztek, az északi szomszéd saját arzenálja. Beszédes, hogy Phenjan tavaly több mint kilencven ballisztikusrakéta-tesztet hajtott végre.
A hangulat változásában szerepe lehet annak, hogy az elmúlt években Szöul egyre nagyobb összeggel járul hozzá az országban állomásozó amerikai erők ellátásának költségeihez. Sőt van egy gazdasági vetület is: Washington már nem látja olyan szívesen a dél-koreai elektromos autókat a tengerentúlon és felhagyott a dél-koreai félvezetőgyártókkal folytatott hosszú távú szerződésével, így Szöul úgy érzi, „ha a kereskedelem terén nem bízhat Washingtonban, akkor miért tenné a biztonság esetében?”
Kína egyre nagyobb fenyegetést okoz, miközben Amerika versenytársként tekint Dél-Koreára
– vélekedett Hiobin Lí, Cshungnami Egyetem politológia professzora a Deutsche Wellének.
Lí egy felmérésre hivatkozva aláhúzta, hogy a dél-koreaiak nyolcvan százaléka „kifejezetten ellenszenves Kínával szemben”, amely történelmi arányt jelent. Mindemellett számos dél-koreai valószínűsíti azt, hogy Kína és Észak-Korea összefog és megtámadja majd az országot.
Noha a dél-koreai kormány hivatalos álláspontja ellenzi a nukleáris fegyverkezési programot, változtatni kíván a jelenlegi helyzeten. Jun Szogjol dél-koreai elnök januárban úgy fogalmazott, hogy országának valamilyen nukleáris képességre kell szert tennie vagy legalábbis aktívabb szerepet kell kapnia az Egyesült Államok által Dél-Koreába telepített fegyverek kezelésében.
Ugyan Washington mindkét lehetőséget ellenzi, szakértők szerint ha Szöul úgy dönt, akár egy év alatt kifejlesztheti a saját atomfegyverét.
Karl Friedhoff, a Chicago Council amerikai agytröszt munkatársa szerint azonban az igazi kérdés az, hogy hová helyezik a tölteteket. – A szárazföldi lehetőségek korlátozottak, a töltetek valamilyen település közelébe kerülnének, amely tiltakozásokat váltana ki. Így a fegyverprogramnak bizonyosan haditengerészeti alapúnak kellene lennie – fogalmazott.
Szakértők szerint a legnagyobb probléma az, hogy a dél-koreai atomfegyverkezést Kína és Észak-Korea a térség destabilizálására irányuló szándékos törekvésnek látná és ellenintézkedéseket, szankciókat hozna ellene. Mindemellett Japán és az Egyesült Államok is tiltakozna – a destabilizáló lépés mellett – az atomfegyverek terjedésének az ellenzése alapján.
