A Balti-pajzs kifejezetten gazdag az elektromos autózáshoz szükséges nyersanyagokban, a jelentős bányászati múlttal rendelkező Svédország pedig kifejezetten jól járhat – írja a Világgazdaság.
Beszámolójuk szerint a svéd bányák már évszázadok óta látják el az egész világot különböző fémekkel: a 17. században a világ rézkészletének kétharmadát az ottani bányák szolgáltatták, ma pedig az Európai Unió vasércének 80 százalékáért felel a svéd bányaszektor, pontosabban annak egyetlen bányája: a sarkvidéki Kiruna városa melletti kitermelőhely.
A bányát üzemeltető cég nemrég jelentette be, hogy a kirunai telep mellett rátaláltak Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyére: ezek a fémek pedig elengedhetetlenek az elektromos autózáshoz.
Rézből sincs hiány az országban, Kirunától száz kilométerre található ugyanis a világ egyik leghatékonyabb rézbányája. A réz a zöldátállás miatt értékelődik fel, hiszen kiváló vezető.
Hozzáteszik, hogy a térség értékes nyersanyagaihoz csak föld alatti kitermeléssel lehet hozzájutni. Ez rendszerint tetemes környezetszennyezéssel járó munkálatokkal oldható meg, a svédek azonban ebből a szempontból is jó helyzetben vannak, mivel az ország északi részén található folyók lehetővé teszik, hogy a bányászat közvetlen energiaigényét zöldenergiából biztosítsák.
Svédország áramellátásának 45 százalékát vízerőművek, a fennmaradó részét atom- és szélerőművek állítják elő.
Az elektromos autózás jövőjéhez elengedhetetlen fémeket tehát alacsonyabb fokú környezetszennyezéssel, viszonylag olcsón tudják felszínre hozni. A befektetőknek ugyanakkor nemcsak a bányászati cégek lehetnek jó célpontok, de a bányákban használt elektromos járműveket gyártó svéd vállalatok is, mint az Epiroc és a Sandvik.
Az egyetlen körülmény, amely az egész uniót versenyelőnybe hozó zöldátállást segítő beruházások útjába állhat, az a politika. A bányák ugyanis hangosak és kevés munkahelyet teremtenek, ezért nem sok település vezetői szeretnék ezeket a saját városuk közelében látni, ahogy a lakosság sem rajong a bányák nyitásáért és üzemeltetéséért.
Jó példa erre Laver település, amelynek a közelében egy hatalmas, eddig ki nem aknázott rézlelőhely található.
A Boliden bányászcég már évek óta sikertelenül próbálja útjára indítani a projektet a helyiek erős ellenállása miatt, amely a közeljövőben sem valószínű, hogy csak úgy megváltozna.
Jelzik, hogy az uniós döntéshozóknak így különösen nehéz dolguk lesz a hamarosan érkező nyersanyagokat érintő irányelvük megalkotásával, ha sikeresen akarnak szembeszállni az Egyesült Államokkal az energetikai generációváltás versenyében.
Borítókép: Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke, a Mérsékelt Párt vezetője (Fotó: Fredriksson/Twitter)
