Tömegsírokba temetik a törökországi földrengés áldozatait

A 41 ezret is meghaladta Törökországban és Szíriában a földrengés halálos áldozatainak száma, és bár a túlélők részére folyamatosan érkezik a segítség, a helyi temetőkön egyre nagyobb a nyomás. Egyes török városokban új temetők kialakítását sürgetik, miután a régiek megteltek. Szíriában sem jobb a helyzet: kisteherautókkal viszik haza a Törökországban elhunytakat, hogy saját földjükön helyezzék őket örök nyugalomra. Sok helyen már tömegsírokat ásnak, hogy meg tudják tartani az azonnali temetés iszlám hagyományát. A vallás ugyanis tiltja a test elhamvasztását.

Adiyaman, 2023. február 15. Áldozatok fejfái egy tömegsírnál a törökországi Adiyamanban 2023. február 15-én, kilenc nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,7-es és 7,6-es erõsségû két földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 40 ezret. MTI/EPA/Tolga Bozoglu Fotó: Tolga Bozoglu

Kotrógépekkel ásnak ki új sírokat a földrengés sújtotta török városok mellett, miután a temetőkben elfogytak a sírhelyek. Egyre több településen jelennek meg tömegsírok is, melyekbe névtelen, számokkal jelzett fejfákat szúrnak.

A családtagok csupán elhunyt hozzátartozójuk fejfára helyezett ruhadarabjaiból tudják, szerettük nyugszik ott: egy kisgyermek mellénye, egy pár cipő, egy női muszlim fejkendő jelzi, kit temettek el abban a sírban.

Áldozatoknak ásott tömegsíroknál emberek a törökországi Adiyamanban 2023. február 15-én, kilenc nappal a Törökországot és Szíriát sújtó földrengések után Fotó: Tolga Bozoglu/MTI/EPA

A hozzátartozók egyre jobban sürgetik a helyi önkormányzatokat, hogy alakítsanak ki új temetőket. A legfrissebb jelentések szerint már a 41 ezret is meghaladta a halálos áldozatok száma Törökországban és Szíriában, ugyanakkor úgy becsülik, ezrek feküdhetnek még holtan a romok alatt. Azt, hogy ez idáig hány áldozatot temettek el, nem tudni pontosan. Múlt szombaton a török Kahramanmaras városából azt jelentették, 4493 elhunytat helyeztek örök nyugalomra.

Annak hátterében, hogy miért halad ennyire lassan a temetkezés, nemcsak a fogyó sírhelyek állnak, hanem az iszlám temetkezési előírásai is, melyek szerint az elhunytakat tilos hamvasztani. 

Noha a vallás azonnali temetést ír elő a halál beálltát követően, a temetőkön lévő egyre nagyobb nyomás miatt sok család napokat vár arra, hogy szeretteiket elkísérjék utolsó útjukra. A temetési szokások között szerepel a holttest rituális megtisztítása (gusl), és fehér lepelbe (kaffan) tekerése, ezeket a feladatokat hozzátartozók végzik el, ám most erre nincs lehetőség: „az iszlám szerint, ha nem lehetséges fehér lepelbe tekerni az elhunytakat, abban a ruhában kell eltemetni őket, amiben meghaltak” – magyarázta a londoni Middle East Eye közel-keleti és észak-afrikai hírekkel foglalkozó portálnak a kelet-londoni mecset temetkezési szolgálatának szóvivője.

A helyzet a szomszédos Szíriában sem jobb: a katasztrófa sújtotta települések utcáin halomra hevernek a holttestek és sorra szállítják haza Törökországból az elhunyt szíriaiakat, hogy saját földjükön helyezzék őket örök nyugalomra. Tegnap reggelig körülbelül 1413 szíriai elhunytat vittek haza, többségük a törökországi Hatay tartományban élt, ahol a legnagyobb pusztítást végezte a földrengés. Az al-Dzsazíra hírportál beszámolója szerint a hozzátartozók a Báb al-Hava határátkelőig elviszik szeretteik holttesteit, ahonnan önkormányzati autókkal szállítják tovább, ugyanis a szíriaiak csak azzal a feltétellel léphetnek át a határon, ha utána nem térnek vissza Törökországba. A hírportál azonban hozzátette, hogy tegnap újabb szabály lépett életbe, miszerint a katasztrófa sújtotta tíz török tartományban élő szíriaiak legfeljebb három hónapra hazatérhetnek, utána visszautazhatnak Törökországba.

Borítókép: áldozatok fejfái egy tömegsírnál a törökországi Adiyamanban 2023. február 15-én, kilenc nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,7-es és 7,6-es erõsségű két földrengés után (Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu)