Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
A közösségi oldalakon nagy port kavart, hogy olyan épületek is elpusztultak vagy súlyosan megsérültek, melyeket nemrégiben még úgy hirdettek, hogy már az új előírásoknak megfelelően földrengésbiztosak.
„Azok, amelyek falai teljesen leomlottak, olyan épületek lehettek, melyeket még gyengébb minőségű anyagból építettek. A többemeletesek viszont mint a kártyavár, úgy dőltek össze, ezeket minden bizonnyal nem úgy tervezték, hogy ellenálljon egy földrengésnek” – magyarázta a The Guardian brit napilapnak Henry Bang, a brit Bournemouth Egyetem geológusa. A lapnak Ian Main, az Edinburgh-i Egyetem professzora is rámutatott: „a megrongálódott épületek képeit elnézve egyértelmű, többségüket nem úgy tervezték, hogy a nagyon erős földrengés alatt is állva maradjanak”.
Hozzátette: ilyen mértékű pusztulás általában akkor fordul elő, ha a falak és a talpazat nincs megfelelően rögzítve egymáshoz, ráadásul ha összeomlanak, a betonlapjai is szó szerint egymásra esnek, minimálisra csökkentve az összeomláskor az épületben tartózkodók túlélési esélyeit.
Egyetértenek az elemzők abban is, hogy nem csak az utóbbi években felhúzott épületekkel volt probléma, hanem a régebbiekkel is, melyeket nem építettek át vagy erősítettek meg az új építkezési előírásoknak megfelelően. A katasztrófa sújtotta területeken emiatt több épületet is el kellett bontani. „Az épületek lebontása egyértelműen hiányosságra vagy valamilyen hibára utal” – magyarázta a Hürriyet török napilapnak Nusret Suna, az isztambuli építőmérnöki kamara igazgatótanácsának alelnöke.
Elemzők egy másik okot is emlegetnek annak kapcsán, hogy miért okozhatott ekkora pusztítást a földrengés, mégpedig az építési amnesztiát. 2018-ban ugyanis Ankara a gazdasági növekedés értelmében amnesztiát adott azoknak a vállalkozóknak, akik korábban nem tartották be a biztonsági előírásokat a munkálatok során. A The New York Times amerikai napilap értesülései szerint az intézkedés több mint 438 ezer embert érintett, akik az amnesztia nélkül nem tudták volna befejezni építkezési munkálataikat. A közvélemény egy része nem tartja kizártnak, hogy ehhez a hatóságok lefizetésére is szükség volt.
Noha pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, mennyibe fog kerülni Ankarának a katasztrófa sújtotta városok újjáépítése, az első becslések már megjelentek. A török vállalkozásokat összefogó szövetség hétvégi jelentése szerint 84,1 milliárd dollárba kerülhet az újjáépítés: ez az összeg tartalmazza a lakóházak felhúzását, az infrastruktúra helyreállítását, valamint otthontalanná váltak százezreinek ellátását. Recep Tayyip Erdogan török elnök ígéretet tett arra, hogy egy éven belül újjáépítik az elpusztított épületeket. Mindezek mellett pedig nem kizárt, hogy a török építőiparban újabb szigorítások lépnek életbe a jövőben, amely egy újabb tétel a földrengés okozta károk számláján.
Borítókép: Összedőlt ház romjai mellett alszik egy férfi a törökországi Kahramanmarasban 2023. február 13-án, hét nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után (Fotó: MTI/AP/Halil Hamra)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Magyar Péter májusban még arról beszélt, hogy a kampányban bejelentett nyugdíjas SZÉP-kártya első részét már 2026 negyedik negyedévében megkaphatják az érintettek.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
