Becslések szerint a 25 ezret is meghaladhatja azon épületek száma, amelyek a múlt heti törökországi földrengés során összedőltek, és több mint 170 ezer épületben keletkezhettek súlyos károk – utóbbiak közül többet le is kell bontani, mert mint kiderült, nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak, emiatt életveszélyessé, használhatatlanná váltak. Eddig több mint 160 ember ellen indítottak eljárást a török hatóságok, mert az épületek nem feleltek meg a legújabb építkezési előírásoknak, a török igazságügyi minisztérium pedig vizsgálati egységeket is felállít, hogy minden olyan építkezési vállalkozó ellen, aki nem tartotta be az épületek felhúzásakor a törvényeket, eljárást indítsanak.
Az őrizetbe vettek között van például Yavuz Karakus és Sevilay Karakus, akik több mint 17 ezer dollárnyi készpénzzel akartak Grúziába menekülni, mindkettőjüket az isztambuli repülőtéren fogták el. Yavuz Karakus ugyanakkor azt mondta: „tiszta a lelkiismeretem. Negyvennégy házat építettem, négy omlott össze. Mindent szabályszerűen csináltam.”
1999 – Modern építési szabályzatok bevezetése
Törökországban az 1999-es izmiti földrengés hozott fordulópontot az építőiparban: a több mint 18 ezer halálos áldozattal és közel 49 ezer sebesülttel járó katasztrófa után két alkalommal, 2007-ben és 2018-ban is módosították az építési előírásokat azzal a céllal, hogy azokban a régiókban, ahol fennáll a fölrengés veszélye, stabilabb és biztonságosabb épületeket húzzanak fel. Szakértők szerint bár a földrengés erős volt, ha az építési vállalkozók betartják a szabályokat, nem keletkezett volna ekkora kár az ország déli területein. A 2018-ban bevezetett szigorítások például kimondják, hogy a földrengés által veszélyeztetett térségekben a betonfalakat acélrudakkal kell megerősíteni.
