Megérkezett Moszkvába Vang Ji, Hszi Csin-ping kínai államfő legfőbb külügyi tanácsadója. A Kínai Kommunista Párt külügyi bizottságának vezetője szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztet, a Kreml pedig azt sem zárta ki, hogy moszkvai tartózkodása alatt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalhat majd. Vang Ji látogatásának erős üzenete van, hiszen éppen egy nappal azután érkezett az orosz fővárosba, hogy Joe Biden amerikai elnök Kijevbe látogatott.
A kínai-orosz kapcsolatok sziklaszilárdak, és kiállják a változékony nemzetközi helyzet minden próbáját
– idézte az MTI Vang Ji államtanácsost Moszkvában. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára pedig arról beszélt, a kollektív Nyugat Oroszország és Kína ellen és a fejlődő országok kárára cselekszik. Megerősítette, hogy Moszkva támogatja Pekinget Tajvan, Tibet, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Hongkong kérdésében. Szerinte a nyugati országok Kína lejáratására használják ezeket fel a területeket.
Világháborús fenyegetés
A két találkozó nagyon jól szimbolizálja az ukrajnai háború miatt egyre szélesedő törésvonalakat a nyugati és keleti nagyhatalmak között.
Az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt hetekben ismét pattanásig feszültek az ellentétek, miután az amerikai légvédelem lelőtt egy, az amerikai légtérben repülő kínai kémléggömböt. A feszültség enyhítésére aztán a hétvégén a müncheni biztonsági konferencián tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyér és Vang Ji, ennek azonban csak újabb diplomáciai konfliktus lett a vége. Washington ugyanis figyelmeztette Pekinget, ne támogassa fegyverekkel Oroszországot, mert annak súlyos következményei lehetnek. Hogy mik is ezek a súlyos következmények, arról már Zelenszkij beszélt egy interjúban.
Világháborúhoz vezetne, ha Kína szövetkezne Oroszországgal
− húzta alá az ukrán elnök. Zelenszkij ugyanakkor sokkal mérsékeltebben közelítette meg a kérdést, mint Blinken, a Die Welt német napilapnak adott interjúban arról beszélt, nincsenek arra utaló jelek, hogy Peking katonailag támogatná Moszkvát. Kína következetesen tagadja Washington vádjait, hangsúlyozva, hogy éppen az Egyesült Államok az, amely fegyverek ezreit bocsátja Kijev rendelkezésére.
Az azonban Vang Ji moszkvai látogatásából is látszik, hogy − akárcsak Joe Biden kijevi vizitje esetében − a szemben álló nagyhatalmak már nem igazán törődnek a másik aggályaival, figyelmeztetéseivel és fenyegetéseivel.
A legfontosabb partner
Kétségtelen, hogy a háború kirobbanása óta Kína lett Oroszország legfontosabb partnere. Az orosz gazdaságot, üzleti és energetikai szférát sújtó nyugati szankciók enyhítésére Peking lépett elő mint első számú kereskedelmi partner, tavaly mintegy 30 százalékkal nőtt a két ország közti kereskedelem 2021-hez képest.
Moszkva kétszer annyi cseppfolyós gázt és földgázt, valamint tíz százalékkal több nyersolajat exportált Kínába tavaly, ami nagyban hozzájárult az európai országok piaci kiesésének pótlásához.
Arról, hogy Peking katonailag is támogatná Oroszországot, nincsenek információk, az amerikai hírszerzés is csak erre utaló szándékról adott jelentéseket. Az már valószínűbb, hogy olyan, a védelmi ipar számára nélkülözhetetlen eszközökkel láthatják el Oroszországot, melyeket eddig Moszkva Nyugatról szerzett be, s melyeknek fontos szerepe van a háborúban elvesztett kapacitások pótlásánál. Szakértők szerint Peking polgári használatú drónokat is adott el Oroszországnak, melyeket aztán átalakítva a harctéren is bevethetett az orosz haderő.
Pekingi béketerv
Mindezek mellett fontos azt is hangsúlyozni, hogy Kína diplomáciai téren mindig kiállt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, valamint alapvetően jó viszonyt ápol Kijevvel.
Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök lehet a legalkalmasabb arra a feladatra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a háborúban álló feleket.
Erről Zelenszkij is beszélt, elmondta, hogy Pekingnek Kijev úgynevezett tízpontos béketerve támogatójaként lehet szerepe, mindenekelőtt a nukleáris biztonság garantálásában, az Egyesült Államokkal és az EU egyes tagállamaival együtt.
Ugyanakkor Kínának is van egy saját béketerve, ennek tartalmáról a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozó névtelen európai uniós diplomata árult el néhány részletet.
Eszerint a terv a területi integritás tiszteletben tartását hangsúlyozza, valamint tűzszünetet és a fegyverszállítmányok leállítását tartalmazza.
Emellett Vang Ji arról számolt be, hogy a tervezet része többek közt a nukleáris létesítmények védelme és a vegyi fegyverek bevetésének megakadályozása. A tervezetet várhatóan az ukrajnai háború első évfordulóján, február 24-én fogják nyilvánosságra hozni, Vang Ji moszkvai látogatásának pedig az lehet az egyik célja, hogy ennek tartalmáról egyeztessen Lavrovval. Az államtanácsos budapesti látogatásán is egyértelművé tette: Kína a béke pártján áll.
Borítókép: Vang Ji kínai külügyi államtanácsos (Fotó: Getty Images/Johannes Simon)
Orosz–ukrán háború
