Az orosz fenyegetés persze nem egyedi. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 decemberében azt követelte, ne terjeszkedjen a NATO kelet felé, majd a háború kitörése után csatlakozási szándékukat kifejező svédeket és finneket már több magas rangú orosz vezető is megfenyegette az elmúlt egy év során, hasonló hangnemben.
Katonai szakértők szerint ezek csak üres fenyegetések, az orosz hadsereget túlságosan leköti az ukrán front.
Még a nagykövet írásának megjelenése előtt nyilatkozta a Svenska Dagbladet napilapnak Mikael Wigell, a Helsinkiben található Finn Külpolitikai Intézet kutatási vezetője, hogy jelenleg a skandináv térség irányába igen alacsony a katonai fenyegetettség. Példaként említette, hogy a finn–orosz határon lévő orosz katonai bázisok üresek, mert minden katonát és felszerelést Ukrajnába szállítottak, és sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Oroszország a háború előtti szintre építse katonai képességeit. Persze ennek némileg ellentmond a svédek és a finnek – valamint a NATO – törekvése a lehető leggyorsabb északi bővítésre. A tempó a svéd ratifikálási folyamat megakadásával ráadásul megtörni látszik. Az érintettek azt szeretnék, ha még a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt Svédország is csatlakozni tudna, de ez – úgy tűnik – most Törökországon és Magyarországon múlik.
A valóság pedig az, hogy Svédország hosszú ideje a biztonságpolitikai szempontokat a szövetségek kiépítésének és megkötésének szükségességén alapozta meg.
Ha nem valósul meg, és hosszabb távon nem lesz tagja Stockholm a NATO-nak, akkor lyuk lesz a balti országokból, valamint Finnországból, Svédországból, Norvégiából és bizonyos mértékig Dániából álló geostratégiai rendszerben, mindamellett, hogy az országok között régóta fennálló katonai együttműködés folytatódhat.
Erre enged következtetni, hogy az utóbbi négy ország a napokban azt jelentette be, hogy országaik légierejének „egyként kell működnie”, ezért szándéknyilatkozatot írtak alá egy 250 harci gépből álló légierő létrehozására. A dokumentum szerint az együttműködés a járőrözésre, a helikopterekre, a radar- és légvédelemre, valamint a kiképzésre, a parancsnokságra és a logisztikára is vonatkozik. A közös légierőben Svédország 120 Gripennel az északi országok legnagyobb harci légierejét adja majd, mely jól mutatja, hogy a NATO északi szárnyának megerősítésében megkerülhetetlen Stockholm.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!