Az orosz nagykövet szerint Svédország legitim célpont lehet

Szakértők szerint valójában alacsony az orosz katonai fenyegetés Skandináviában.

Brüsszel, 2022. május 18. Finnország, a NATO és Svédország nemzeti zászlói a ceremónián, ahol Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár átveszi a Finnország és Svédország hivatalos csatlakozási kérelmérõl szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában 2022. május 18-án. MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron Fotó: Johanna Geron

A stockholmi orosz nagykövet a külképviselet honlapján megjelent írása szerint Svédország jogos célponttá válhat, ha csatlakozik a NATO-hoz. A cikkben Viktor Tatarincsev hevesen bírálta Svédország döntését, miszerint a védelmi szövetség tagjává akar válni, szerinte 

nyilvánvaló, hogy a Washington által elvarázsolt svéd politikusok szándékosan a NATO szakadékába taszítják népüket.

Ugyanilyen nyilvánvaló a nagykövet szerint, hogy Oroszország, ha a NATO támadna, Svédországot tekintené az ellentámadás egyik célpontjának. Szerinte hiba volt, hogy a döntés előtt nem volt népszavazás. Tatarincsev nagykövet azt is állítja, hogy a magas infláció és az élelmiszerárak emelkedése Svédországban azzal magyarázható, hogy Svédország támogatást nyújt a kijevi „rezsimnek”. 

A fenyegetésre azután került sor, miután a svéd országgyűlés a múlt héten elsöprő többséggel elfogadta a NATO-csatlakozásról szóló törvénycsomagot, ami tulajdonképpen a kétszáz éves semlegesség feladását jelenti, többek között lehetővé teszi idegen csapatok svéd területekre engedését, és a svéd haderő külföldre küldését háború vagy háborús fenyegetettség esetén. 

A NATO-csatlakozásról tartott szavazás eredménye az óriáskijelzőn a svéd parlament üléstermében 2023. március 22-én. A képviselők nagy többséggel, 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a skandináv ország csatlakozását a védelmi szövetséghez, amennyiben a NATO mind a harminc jelenlegi tagállama ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyvüket. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Szintén fontos előzmény, hogy a harminc NATO-tagállam utoljára maradt két országa is kitűzte a bővítés ratifikálását, igaz, csak Finnország esetében. A magyar parlament hétfőn hagyta jóvá a finnek NATO-tagságát – amelyet kedden Novák Katalin köztársasági elnök is aláírt –, és a török parlament is kitűzte ennek tárgyalását. Ugyan ez utóbbi tovább csúszik, de feltehetően napokon belül megkapják a felhatalmazást innen is finnek, ami azt jelenti, hogy Helsinki hetekre lehet a NATO-tagságtól. 

Nem úgy Svédország, melynek a ratifikációját még sem a török, sem a magyar parlament – eltérő okokból – nem tűzte napirendre, és egyelőre sejteni sem lehet, pontosan mikor fog ez megtörténni. Törökország elsősorban a kurd terrorszervezetek támogatását és terroristák befogadását kéri számon Svédországon. Recep Tayyip Erdogan török elnök legutóbb szerdán erősítette meg, 

hogy a svédek tagságának elfogadása mindaddig lehetelten, míg a török elvárások nem teljesülnek. 

Magyarország főképp azért vonakodik, mert Stockholm igaztalan vádakkal folyamatosan aláássa a két ország kapcsolatát (Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár három fő okot jelölt meg friss írásában.)

Az orosz fenyegetés persze nem egyedi. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 decemberében azt követelte, ne terjeszkedjen a NATO kelet felé, majd a háború kitörése után csatlakozási szándékukat kifejező svédeket és finneket már több magas rangú orosz vezető is megfenyegette az elmúlt egy év során, hasonló hangnemben. 

Katonai szakértők szerint ezek csak üres fenyegetések, az orosz hadsereget túlságosan leköti az ukrán front. 

Még a nagykövet írásának megjelenése előtt nyilatkozta a Svenska Dagbladet napilapnak Mikael Wigell, a Helsinkiben található Finn Külpolitikai Intézet kutatási vezetője, hogy jelenleg a skandináv térség irányába igen alacsony a katonai fenyegetettség. Példaként említette, hogy  a finn–orosz határon lévő orosz katonai bázisok üresek, mert minden katonát és felszerelést Ukrajnába szállítottak, és sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Oroszország a háború előtti szintre építse katonai képességeit. Persze ennek némileg ellentmond a svédek és a finnek – valamint a NATO – törekvése a lehető leggyorsabb északi bővítésre. A tempó a svéd ratifikálási folyamat megakadásával ráadásul megtörni látszik. Az érintettek azt szeretnék, ha még a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt Svédország is csatlakozni tudna, de ez – úgy tűnik – most Törökországon és Magyarországon múlik.

A valóság pedig az, hogy Svédország hosszú ideje a biztonságpolitikai szempontokat a szövetségek kiépítésének és megkötésének szükségességén alapozta meg. 

Ha nem valósul meg, és hosszabb távon nem lesz tagja Stockholm a NATO-nak, akkor lyuk lesz a balti országokból, valamint Finnországból, Svédországból, Norvégiából és bizonyos mértékig Dániából álló geostratégiai rendszerben, mindamellett, hogy az országok között régóta fennálló katonai együttműködés folytatódhat. 

Erre enged következtetni, hogy az utóbbi négy ország a napokban azt jelentette be, hogy országaik légierejének „egyként kell működnie”, ezért szándéknyilatkozatot írtak alá egy 250 harci gépből álló légierő létrehozására. A dokumentum szerint az együttműködés a járőrözésre, a helikopterekre, a radar- és légvédelemre, valamint a kiképzésre, a parancsnokságra és a logisztikára is vonatkozik. A közös légierőben Svédország 120 Gripennel az északi országok legnagyobb harci légierejét adja majd, mely jól mutatja, hogy a NATO északi szárnyának megerősítésében megkerülhetetlen Stockholm.

Borítókép: Finnország, a NATO és Svédország nemzeti zászlói a ceremónián, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkár átveszi a Finnország és Svédország hivatalos csatlakozási kérelméről szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában 2022. május 18-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron)