A NATO védelmi kiadásainak növelését már az orosz–ukrán háború előtt is lehetett látni. Csiki Varga Tamás felidézte, hogy 2014–2015 óta több olyan stratégiai sokk érte Európát, mint például az Iszlám Állam térnyerése Szíriában és Irakban, illetve az azt követő migrációs válság.
Ennek eredményeként az elmúlt években
a NATO európai tagállamai körülbelül hatvanmilliárd dollárral növelték katonai kiadásaikat, miközben a katonai szövetség teljes védelmi költségvetése 15 százalékkal emelkedett.
A védelmi kiadások 75 százalékát az amerikaiak biztosították. Emellett a forrásátcsoportosítás szerinte egyfajta félelmet tükröz attól, hogy egy nagy háború tör ki, egy háborút pedig már láthatunk is 2022 eleje óta – tette hozzá.
Az Egyesült Államok dominanciája közben nemcsak anyagiakban, de a fegyverzetben is mérhető, amelynek oka, hogy az amerikai jelenlét és katonai szerepvállalás globális, a transzatlanti térségnél jóval szélesebb.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa szerint Európa valamivel komolyabban veszi a védelmi kiadásait, már csak 67-68 százalék az amerikai arány. Hozzátette, hogy Ukrajna mellett a kínai–tajvani konfliktus is kezd kiéleződni.
Európának önállóan is meg kell védenie magát
Az ukrajnai háború hatására Európa ráébredt, hogy többet kell költeni a védelemre.
Európának arra kell készülnie, hogy öt-tíz éven belül önállóan is képes legyen akár egy komoly katonai konfliktusban is megvédeni az érdekeit
– tette világossá Csiki Varga Tamás, aki úgy véli, hogy Amerika a 2020-as évek második felében már egyértelműen a Csendes-óceán térségére fog koncentrálni, habár magát a NATO-t a hangsúlyeltolás intézményileg nem változtatja meg.
Az összeurópai haderő gondolatáról azt mondta: rossz hír, hogy a politikai feltételek nem igazán adottak, ez ugyanis az integráció olyan elmélyítését jelentené, amelyre több tagállam nem nyitott.
Véleménye szerint közös védelmi minisztérium és pénzügyminisztérium kellene, amitől jelen pillanatban nagyon távol állunk. Előrelepésként az Európai államok koordinált, közös katonai fellépését tartja lehetségesnek az NKE tudományos főmunkatársa.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)
Orosz–ukrán háború
