Az ukránok kétharmada erővel visszafoglalná a Krímet

A legújabb felmérések szerint nem hajlandók lemondani az elcsatolt területekről.

2023. 03. 16. 7:54
null
Zaporizzsja, 2023. március 14. Ukrán területvédelmi dandár katonái kiképzésen vesznek részt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. március 14-én. MTI/AP/Katerina Klocsko Fotó: Katerina Klocsko
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ukránok 87 százaléka nem hajlandó semmilyen területi engedményre a békéért – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legújabb felméréséből. A közvélemény-kutatás ezúttal arra is emlékeztetett, hogy telefonos interjúik során a „területekről” általánosságban kérdeztek, nem egyértelmű tehát, hogy a gyakran Nyugaton is „speciális helyzetűként” kezelt, 2014-ben elcsatolt Krím félsziget is beletartozik-e – ezért legutóbb erre is rákérdeztek.

A válaszok alapján az ukránok 68 százaléka támogatja, hogy katonai erővel szerezzék vissza a Krímet, még annak az árán is, hogy ezzel elveszítik a nyugati segítség egy részét, vagy elhúzódik a háború.

Ezzel szemben csak 24 százalék vélte úgy, hogy tartózkodhatnak a Krím elleni katonai akciótól, amennyiben a kelet-ukrajnai Donbaszt visszaszerezték. A felmérés még arra is rámutat, hogy az emberek a nyugati országrészben a legharciasabbak (78 százalék), és délen a legkevésbé (62 százalék).

 

Következtetésükben azt írják: az ukránokat egyszerűen nem érdekli a „béke”, mert úgy hiszik, komoly feltételek nélkül bármiféle tűzszünet csak időt nyerne egy újabb orosz támadásnak, ezért a területi kompromisszumoknak sincs értelme.

 

A közvélemény-kutatást természetesen csak az ukránok által uralt területeken végezték, tehát Krím és megszállt területek nélkül, illetve nincsenek köztük a menekültek sem. Azt a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet is elismeri módszertanának ismertetésében, hogy kihívást jelent nyilatkozatra bírni az „oroszpártiakat” is.

 

Persze, más kérdés, hogy van-e bármilyen realitása a Krím félsziget visszafoglalásának? 

Katonai aligha: azt még az ukránok is belátják, hogy erre nincs meg az erejük. 

Sőt, ha a háborúban Oroszország valahol stratégiai győzelmet aratott, az éppen a Krím szárazföldi kijáratának – és ezzel vízellátásának – megteremtése. De a diplomácia sem sok reménnyel kecsegtet, kimondva-kimondatlanul a 2014-ben annektált területeket a Nyugat valóban speciális státusúként kezeli. Még Antony Blinken amerikai külügyminiszter is arra figyelmeztetett, hogy a „Krím vörös vonalat jelentene Vlagyimir Putyin számára”. Sajtóértesülések szerint Washington és Kijev viszonyát ez a kérdés meg is mérgezi: míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ragaszkodik hozzá, hogy a béketárgyalások előfeltétele a Krím visszafoglalása, az amerikaiak szerint azonban ez az elképzelés csak elnyújthatja a háborút.

Borítókép: ukrán területvédelmi dandár katonái kiképzésen vesznek részt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2023. március 14-én (Fotó: MTI/AP/Katerina Klocsko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.