Orbán Balázs: Konnektivitáson alapuló gazdasági stratégiát kell követnünk

„Ahhoz, hogy Magyarország a következő évtizedben elkerülje a közepes jövedelmű országok csapdáját, a konnektivitáson vagy más néven összekapcsoltságon alapuló gazdasági stratégiát kell követnie” – fogalmazott Orbán Balázs egy, a European Council on Foreign Relations nevű páneurópai agytröszt honlapján megjelent írásában. A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta: Magyarország még soha nem állt ilyen közel ahhoz, hogy felzárkózzon a legfejlettebb országokhoz.

„Ahhoz, hogy Magyarország a következő évtizedben elkerülje a közepes jövedelmű országok csapdáját, a konnektivitáson vagy más néven összekapcsoltságon alapuló gazdasági stratégiát kell követnie” – érvelt Orbán Balázs egy, a European Council on Foreign Relations nevű páneurópai agytröszt honlapján megjelent cikkében. A miniszterelnök politikai igazgatója írásában hangsúlyozta: 

Magyarország még soha nem állt ilyen közel ahhoz, hogy felzárkózzon a legfejlettebb országokhoz. 

Orbán Balázs érvelése szerint a további lemaradás megszüntetéséhez Magyarországnak – kis, exportorientált országként – olyan gazdasági stratégiára van szüksége, amely képes megbirkózni a globális geopolitikai változások okozta kihívásokkal és egyúttal felgyorsítani a magyar gazdasági növekedést. „A világrend jelenlegi széttöredezettsége rögössé teszi Magyarország fejlődési útját, ugyanakkor lehetőségeket is rejt magában. Magyarország ezer éve Európa szerves része. Az Európai Unió és a NATO tagjaként a Nyugat kötelékében látjuk a jövőnket. Ha azonban visszaáll a hidegháború korszakának széttagolt, tömbökre épülő nemzetközi rendje, az veszélyezteti Magyarország nemzetközi kapcsolatait és kereskedelmi státusát. Ennek az elkerüléséhez a konnektivitás stratégiájára van szükség” – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.

A neoliberális modell kimerülése

Orbán Balázs kitért arra is: „a globalizáció jelenlegi, a Szovjetunió bukása után kialakult modellje az Egyesült Államok által vezetett és gyakran általa is uralt, neoliberális elvek mentén szerveződő egypólusú világrendre épül. Ez a modell lényegében azt feltételezi, hogy a piaci szereplők spontán módon, saját belátásuk szerint, az állami ellenőrzéstől mentesen építhetnek kapcsolatot a világ bármely részével”. 

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint azonban ebben a modellben a gazdasági kérdéseket illető érdemi szabályozás és az állami ellenőrzés hiánya kiiktatta azokat a biztonsági mechanizmusokat, amelyek képesek lennének a káros hatások mérséklésére. 

Ezt a gyengeséget a 2008-as gazdasági válság drasztikusan kidomborította: az erős állam hiányában nem volt olyan szereplő, aki képes lett volna enyhíteni a válság gyors terjedését és kíméletlenségét, vagy kezelni tudta volna annak kiváltó okait

– hangsúlyozta Orbán Balázs. Hozzátette: ráadásul a neoliberális doktrína, amely az ipari termelés helyett a szolgáltatási szektorra és a nyereségességre helyezte a hangsúlyt, azt eredményezte, hogy számos nyugati ország már meglévő ipari kapacitása egy-két évtized alatt elsorvadt. Ez a stratégia 2008-ban visszaütött, amikor a nyugati hatalmak – különösen az európai országok – ipar nélkül maradtak, és a válság hatásait még élesebben érezték, miközben az ázsiai országok – különösen Kína – megerősödtek.

Mint írta, 

a 2008 óta eltelt időszak eseményei – köztük a migrációs válság, a brexit, Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson és a globális világjárványra adott válaszlépések – azt mutatják, hogy a neoliberális rend megingott, és egyre inkább elveszíti legitimitását. Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentheti a végső csapást.

A Nyugat válasza

Orbán Balázs szerint a fenti válságokra adott válaszként a Nyugat igyekezett megőrizni csökkenő globális befolyását. „A globalizációnak a nem nyugati hatalmak fejlődésére gyakorolt pozitív hatásai ellenére a nyugati szereplők – akik néhány évtizeddel ezelőtt még a globalizáció mellett kardoskodtak – a »szétkapcsolást« (decoupling) kezdték szorgalmazni.”

Ebben a folyamatban a Nyugat – továbbra is az Egyesült Államok vezetésével – úgy próbálja megszilárdítani vezető szerepét a saját befolyási övezetében, hogy elszigeteli, gyengíti és ellenőrzése alá vonja azokat az államokat, amelyeket csak tud, és ezzel újra egy olyan tömbrendszert hoz létre, amely Magyarország számára a hidegháború tapasztalatai után fájdalmasan ismerős lehet

– írta Orbán Balázs. Hozzátette: egy ilyen rendszerben szinte minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer az egyes tömbök vezető államain keresztül zajlik. Ez rossz hír az egész EU-nak, amely stratégiai autonómiára, illetve arra törekszik, hogy saját érdekei szerint hozhasson döntéseket. Ez különösen veszélyes az EU periférián lévő államai számára, mivel egy ilyen rendszerben a központ nemcsak a tömbök közötti kapcsolatokat ellenőrzi, hanem a tömbön belüli erőforrások elosztását is a saját kezébe veszi.

A magyar dilemma

A miniszterelnök politikai igazgatója emlékeztet: Magyarországnak különösen rosszak a tapasztalatai az ilyen tömbökkel. A török hódoltság alatt hazánk gyakran a keresztény és az iszlám világ közötti harc ütközőzónájában találta magát. A Habsburg Birodalom később alárendelte Magyarország gazdasági érdekeit az iparosodott régióinak. Még később a Szovjetunió a keleti blokk perifériájára szorított minket.

Az alapvető probléma az, hogy egy blokkrendszerben az államoknak ki kell jelölniük egy központot, amelyen keresztül kizárólagos módon tartják a kapcsolatot a többi országgal. 

A tömbrendszer Magyarországot alárendelt szerepbe kényszeríti, ami megnehezíti a fejlődő országok sorából való kilépést. Például a jelenlegi háború és az ebből fakadó gazdasági szankciók miatt a kelet–nyugati kereskedelmi útvonalak – amelyek hosszú ideje alapvető módon befolyásolják Magyarország gazdasági sikerességét – elzáródnak, korlátozva ezzel hazánk fejlődési lehetőségeit

– magyarázta Orbán Balázs. Hozzátette: Magyarországnak a felzárkózáshoz olyan globalizációs modellre van szüksége, amely képes legyőzni a blokkrendszerben rejlő negatív hatásokat. Ennek a modellnek a szétkapcsolás és leválasztás helyett a konnektivitásra és a kapcsolatok növelésére, nem pedig a kapcsolatok megszakítására kell összpontosítania.

Magyarország konnektivitási modellje

Orbán Balázs érvelése szerint Magyarországnak reális esélye van arra, hogy a 2020-as években kitörjön a közepes jövedelmű országok csapdájából és fokozza a gazdasági növekedését, ha képes megőrizni a neoliberális rendből fennmaradó konnektivitás előnyeit, miközben az állam fokozott szerepvállalásával ellensúlyozza a neoliberális rend hátrányait. 

Ez a konnektivitáson alapuló gazdasági modell alternatívát kínál mind a neoliberális világrenddel, mind a nemzetközi tömbökre épülő globalizációs modellel szemben. Lényege, hogy egy országnak, jelen esetben Magyarországnak arra kell törekednie, hogy minél több országgal és piaci szereplővel tartson fenn kapcsolatot a világ minden tájáról. Ezek a kapcsolatok nem korlátozódhatnak pusztán a gazdaságra, hanem kiterjednek a kereskedelemre, az infrastruktúrára, a befektetésekre, a tudástranszferre és a nyilvános diplomáciára is

– érvelt a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke.

Orbán Balázs kitért arra is: egy ilyen modellel kiküszöbölhető a perifériára kerülés veszélye. Az államok a tömbök vezetőinek megkötései nélkül építhetik és ellenőrizhetik a más szereplőkkel fenntartott kapcsolataikat. Hozzátette: a konnektivitás növeli egy ország ellenálló képességét; növeli a befektetések megtérülési rátáját és általában a gazdasági termelékenységet; támogatja az innovációs klaszterek létrehozását; és különösen alkalmas kitörési stratégiának, mivel a kapcsolatok számának növekedése fokozatosan erősíti az adott ország gazdasági befolyását.

A politikai igazgató szerint Magyarországnak már most is vannak bizonyos előnyei, melyek alkalmassá teszik egy ilyen modellre. Az állam hatékonyan vállal szerepet a fejlesztésekben, az ország adórendszere ösztönzi a beruházásokat és a vállalkozói hajlandóságot, az elmúlt évtizedben nőttek a reálbérek, és magas hozzáadott értékű ágazatok működnek. Ami a tőkebeáramlást illeti, amellett, hogy Magyarország ösztönzi a külföldi vállalatokat, hogy idetelepítsék székhelyüket, a hazai vállalatokat – köztük a Mol olaj- és gázipari vállalatot, az OTP Bankot és a 4iG távközlési vállalatot – is igyekszik megerősíteni, hogy regionális szinten meghatározó szereplőkké válhassanak.

Ennek a stratégiának a legnagyobb értéke Orbán Balázs szerint a gazdaságot átható horizontális ágazatokban, így a bankszektorban, az energetikában és a felsőoktatásban, valamint az olyan stratégiai iparágakban mutatkozik meg, mint a hadászat vagy az infokommunikáció, amelyek kitörési pontként szolgálhatnak.

„Éppen ezért Magyarországnak a jelenleginél is több közvetlen külföldi tőkebefektetésre kell törekednie, ebben már most is rekordokat döntöget” – fogalmazott Orbán Balázs.

Borítókép: Orbán Balázs (Fotó: Kurucz Árpád)