– Legújabb kötetében a közelmúlt fegyveres konfliktusain és más, Európát is érintő válsághelyzeteken keresztül vizsgálja, miért fenyegeti a Nyugatot a bukás veszélye. Mit gondol a nyugati országok politikájáról?
– A Nyugat elárulja a saját eszméit, amivel megkockáztatja, hogy kül- és belpolitikai téren is kudarcot vall. Könyvemben ezt Afganisztán példáján keresztül mutattam be, ahol a nyugati országok húsz éven át próbáltak egy demokratikus államot létrehozni, amely az emberi jogok tiszteletben tartásán, a nők emancipációján alapul. Húsz év után ugyanakkor a tálibok úgy vonultak végig az országon, hogy senki sem állította meg őket. Sem a hadsereg, amelyet az Egyesült Államok saját, jól felszerelt hadereje képezett ki, sem a rendőrség, amelyet Németország részesített oktatásban, sem a polgári társadalom. Amikor a tálibok elfoglalták Kabult, az összes külföldi erő elmenekült, még az amerikai, a világ legerősebb hadserege is, ami tragikus. Ráadásul amikor ez bekövetkezett, mindenki meglepődött, annak ellenére, hogy már több mint tíz éve köztudott volt, hogy a muszlim társadalom jó része nem fogadta el a Nyugat elképzelését az ország működéséről. 2010-ben harmincnégy tartományból harminchármat tálib árnyékkormányok irányítottak. Egyértelmű volt, hogy a Nyugat próbálkozásai arra, hogy valami mást építsen fel, nem működtek. A politikusoknak, a nem kormányzati szervezeteknek, amelyek programokat hoztak létre Afganisztánban, a haderőknek észre kellett volna venniük ezt – és úgy gondolom, hogy a többségük észre is vette.
A Nyugat egyik legnagyobb kudarca, hogy egy másolatot akart létrehozni önmagáról.
Ugyanis van egy elképzelése az ideális társadalomról, és úgy gondolja, hogy csupán fegyverekre, pénzre, valamint haderőre van szüksége ahhoz, hogy ezt a fajta társadalmat bárhol a világon megteremtse. Ez ugyanakkor nem működött sem Afganisztánban, sem Maliban, sem Irakban, hiszen mindenhol megbuknak a nyugati országok, ha a saját elképzelésüket akarják ráerőltetni másokra.
– Milyen tanulságokat vonhat le mindebből a Nyugat a jelenlegi konfliktusokra, például az ukrajnai háborúra nézve?