Kitartásuk még 2020 decemberében állítólag oda vezetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem adott zöld utat a két országnak szánt helyreállítási pénzeknek. Von der Leyen, aki kezdetben békülékenyebb álláspontot képviselt a kérdésben és megegyezésre törekedett, végül kénytelen volt engedni a két EP-képviselő nyomásának, hogy a kifizetést attól tegye függővé, hogy a két nemzet milyen mérföldköveket ér el az Európai Bizottsággal folytatott vitáiban.
A két EP-képviselő harca arra kényszerítette Von der Leyent, hogy végül szembeszálljon Lengyelországgal és Magyarországgal. Az, hogy a bizottság mostanában megszorítja a két ország uniós támogatását, többek között ezen duó kitartásának a hatása
– állítja Neukirch. Lengyelország régóta tartó vitában áll az Európai Bizottsággal az igazságügyi reformok miatt, amelyek a bizottság szerint korlátozhatják az igazságszolgáltatás függetlenségét. Mivel Lengyelország nem tett eleget a bizottság ez ügyben tett ajánlásainak, egyelőre zárolták a forrásokat.
Igaz, a lengyel parlament a közelmúltban elfogadta a jelenlegi igazságügyi jogszabályokat az EU követeléseinek megfelelően módosító törvényjavaslatot, amely feloldaná a finanszírozás zárolását, de Andrzej Duda lengyel elnök további felülvizsgálatra a lengyel alkotmánybírósághoz küldte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!