– Az Európai Unió jelenlegi vezetése, a brüsszeli elit elvesztette legitimitását – fogalmazott Fricz Tamás politológus a Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az EU radikális átalakítására van szükség ahhoz, hogy fennmaradjon. Kiemelte, hogy az uniós elit az utóbbi években világosan megmutatta, hogy nem a tagállamok és az állampolgárok érdekeit képviseli.
– Ennek az önárulásnak a legutóbbi bizonyítéka az EU döntései az orosz–ukrán – valójában orosz–amerikai – háború kapcsán
– szögezte le.
Fricz Tamás felidézte, hogy Angel Merkel korábbi német kancellár a 2014-ben létrejött minszki egyezményről elmondta, hogy az egy látszatmegállapodás volt az amerikaiak javaslatára, amely arról szólt, hogy Ukrajna időt nyerjen, és az Egyesült Államok felkészíthesse az elkerülhetetlen háborúra. A politológus emlékeztetett, hogy nemrég a müncheni biztonságpolitikai konferencián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy már 2021 decemberében arról egyeztetett az Egyesült Álamokkal, hogy milyen szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha kitör a háború.
– Brüsszel a döntéseit nem a tagállamokhoz és azok polgáraihoz igazítja, hanem az Egyesült Államok igényeihez
– szögezte le.
Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nyugati-balkáni országok felvételével az EU erősödne, nagyhatalmi szintű tárgyalóparnerré válna, valamint az a világpolitikai és gazdasági egyensúly garanciája lehetne. Leszögezte, hogy Európa országainak szuverenitását erősíteni kell.
– Világunk léte a klasszikus demokráciának, azaz a népfelség elvének a tiszteletben tartásán alapul – jegyezte meg Csizmadia László. Szerinte ha mindezt az EU vezetése nem ismeri fel, leépül a gazdasági és a politikai ereje. A 2024-es európai parlamenti választásról szólva kiemelte: a reformokra szoruló EU-s intézményrendszer egyre jobban gyengítette a tagállamok parlamentjeinek jogait és a helyi demokráciát.
– Szélesíteni kell azoknak a törvényeknek a körét, amikhez tagállami ratifikáció szükséges
– húzta alá a CÖF–CÖKA elnöke. Elmondta, hogy az Európai Tanács tagállamainak 2024-től eseti civil bizottság közreműködését kellene igénybe vennie, ami a tagállamok parlamentjeinek egy-egy kijelölt, többségi alapon elfogadott civil küldöttjeiből állna.
– A CÖF–CÖKA nem titkolt célja, hogy a külföldről finanszírozott NGO-kat ellenpontozva megismertesse a nemzeti-szuverenista véleményeket is az EU vezetésével – erről már ifj. Lomnici Zoltán, a szervezet szóvivője beszélt. Ismertette, hogy javaslatuk az európai unió polgárai számára rendelkezésre álló jogvédelmi eszközrendszert tekinti át.
– Az Európai Parlament korrupciós botránya az állampolgárokat is megkárosította. Ehhez képest az Európai Számvevőszék nem rendelkezik semmilyen szankciós jogkörrel az ügyben – hívta fel a figyelmet a szóvivő, majd hangsúlyozta, hogy ezt elfogadhatatlannak tartják.
– Újabb javaslatokkal fogjuk az Európai Bizottságot megkeresni, hogy kialakítsanak egy hatékony önkontroll-mechanizmust a korrupt brüsszeli bürokratákkal szemben
– tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
