A Tajvani-szoros mindkét oldalán élők etnikailag kínaiak, és ugyanazok az őseink – jelentette ki Ma Jing-csiu volt tajvani elnök kedden, egy történelmi jelentőségű kínai látogatás kezdetén.
Őszintén reméljük, hogy a két fél együtt fog működni a békéért, a háború elkerüléséért és Kína újjáélesztéséért
– tette hozzá. Ma Jing-csiu indulása előtt utalt rá, hogy a vizittel a szárazföldi Kína és Tajvan közötti kapcsolatokat jellemző feszültséget szeretné csökkenteni.
A tajvani politikus várhatóan diákokkal fog találkozni, és második világháborús, valamint a Japánnal vívott háború és a kínai császárság végét jelentő 1911-es forradalom történelmi helyszíneire fog látogatni. Érinteni fogja Nanking, Vuhan, Csangsa és Csungking városokat, de a főváros nem szerepel a programban. Várhatóan vezető kínai tisztségviselőkkel, így Hszi Csin-ping elnökkel sem fog találkozni.
Ma Jing-csiu 2008-tól 2016-ig, vagyis két választást nyerve volt Tajvan első embere. Hivatali idejében közismerten jó kapcsolatot ápolt Pekinggel, s jelentős eredményeket ért el a kétoldalú gazdasági, civil és turisztikai kapcsolatok terén, de a politikai tárgyalásoktól elzárkózott. 2016-ban a függetlenségpárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje, Caj Jing-ven nyerte az elnökválasztást Tajvanon – írta meg az MTI. A jelenlegi elnök többször kezdeményezett párbeszédet Kínával, ám Peking eddig ezt elutasította, mivel szeparatistának tartja a tajvani vezetőt. Kína ezzel szemben üdvözölte Ma Jing-csiu magánjellegű látogatását, amelynek keretében kutatók, egyetemi hallgatók és családtagok is a volt elnökkel tartanak.
A tajvani kormánypárt, a DPP azonban bírálta a jelenleg ellenzékben lévő Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) politikusának kínai útját, főleg azok után, hogy Peking elvette a szigetország egyik szövetségesét.
Honduras szombaton közölte, megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és ezentúl a Kínai Népköztársaság kormányát ismeri el az egyetlen olyan legitim kormánynak, amely egész Kínát képviseli.
Az MTI beszámolójában rámutat, Tajvannak így ma 13 országgal van diplomáciai kapcsolata, többségük szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai állam, Európából egyedül a Vatikán ismeri el. A kínai polgárháborút és a Kínai Népköztársaság 1949. októberi kikiáltását követően, 1949 decemberében a Kuomintang párti köztársasági kormány Tajvanra menekült, s a Kínai Köztársaság (Tajvan) azóta de facto független. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajvan képviselte Kínát. A Kínai Népköztársaság területe részeként tekint a szigetre, s az a 182 ország is, amellyel diplomáciai kapcsolatot tart fenn, az egy Kína elv elismerésével elfogadja Peking fennhatóságát felette. Peking és a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik legfontosabb célja az ország békés újraegyesítése, a sziget függetlenségének esetleges kimondása esetére katonai beavatkozást helyezett kilátásba.
