Amerikának kellett visszafogni Ukrajnát

Amerikai kérésre halasztotta el Ukrajna az eredetileg február 24-ére, azaz a háború kitörésének első évfordulójára időzített ellentámadását az ukrán hadsereg, tudta meg a Washington Post. A hadvezetés még egy tengeri csapáson is gondolkodtak a Novorosszijsz városban végrehajtandó merénylet révén. Ez egy nagyrészt szimbolikus művelet lett volna, ami demonstrálta volna Ukrajna képességét arról, hogy mélyen az ellenséges területen belül is képes problémákat okozni. Az Egyesült Államok kérésére azonban mindettől elállt az ukrajnai parancsnokság.

Magyar Nemzet
2023. 04. 24. 16:46
ZELENSZKIJ, Volodimir
Volhíniai terület, 2023. április 19. Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonák társaságában az északnyugat-ukrajnai Volhíniai területen 2023. április 19-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Februárban, az ukrajnai háború kitörésének első évfordulója előtti napokban egyes kijevi tisztviselők azzal voltak elfoglalva, hogy terveket készítsenek Moszkva megtámadására. Február 22-én, két nappal az évforduló előtt az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége titkos jelentést adott ki: az ukrán katonai hírszerzés Washington kérésére beleegyezett, hogy elhalasztják a Moszkva elleni csapásokat. A dokumentumokat a Nemzeti Gárda egy 21 éves tagja által kiszivárogtatott adathalmazában vette észre a Washington Post amerikai lap.

 

Ukrajna külföldre is menne Oroszország ellen

A dokumentumokból kiolvasható, hogy nem egyszer fordult elő az, hogy az Egyesült Államoknak kellett visszafognia Ukrajnát, amely szívesen vinné a harcot Oroszország hazai területére. Az Egyesült Államok így igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus az amerikai és az orosz erők közötti közvetlen harccá fokozódjon. 

Egyes amerikai tisztviselők úgy látják, hogy az Oroszország elleni támadások, különösen, ha azokban az Egyesült Államok által szállított fegyverek is részt vesznek, rendkívül kockázatos műveletek, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök annyira fenyegetőnek találhat, hogy taktikai nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodik.

A külföldi területen végzett szabotázsakciók és hasonló műveletek főszabály szerint a katonai hírszerzés illetékességébe tartoznak. Az ukrán katonai hírszerzést (HUR) Kirilo Budanov egy 37 éves, ambiciózus tábornoka vezeti. Budanov sosem ismerte el, hogy az általa vezetett szervezet áll a támadások mögött.

Vannak emberek, akik robbanóanyagokat helyeznek el. Vannak drónok. Amíg Ukrajna területi integritása nem áll helyre, addig lesznek problémák Oroszországon belül

– fogalmazott talányosan Budanov.

Ukrajnának továbbra is megvannak a törekvései arra, hogy a harcteret kiterjessze a saját területén túlra – derül ki a titkos dokumentumokból.

Ezek szerint a HUR terveket készített a Wagner-csoport megtámadására Maliban, ahol a személyzet biztonsági segítséget nyújt a mali kormánynak és kiképzést biztosít a hadsereg számára – áll a dokumentumokban. A Wagner kulcsszerepet játszott Oroszország ukrajnai inváziójában, és sok helyen nélkülözhetetlen támogatást nyújt az orosz katonai erőknek.

Nem ismert, hogy a műveletek Maliban jelenleg milyen stádiumban voltak, és hogy a HUR kapott-e jóváhagyást a tervei végrehajtására

– áll az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által készített dokumentumban.

A HUR terveket dolgozott ki arra is, hogy titkos támadásokat hajtson végre az orosz erők ellen Szíriában, titkos kurd segítséggel.

 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leállította az offenzívát, de az egyik hírszerzési dokumentum részletezi, hogy Budanov ügynöksége hogyan tudna még mindig olyan támadásokat indítani, amelyek nem járnának az ukrán kormány besározódásával.

 

Az Ukrajna területén kívüli támadás vörös posztó lehet

A dokumentumok szerint az amerikai tisztviselők tartanak attól, hogy Kína számára okot szolgáltathat a belépésre egy Ukrajnán kívüli ukrán támadás. Értékelésük szerint ugyanis Peking valószínűleg úgy tekintene az Oroszországon belüli ukrán támadásokra, mint „egy lehetőségre, hogy a NATO-t agresszornak állítsák be”. 

Emiatt pedig Kína növelhetné az Oroszországnak nyújtott támogatását, ha úgy érezné, hogy a támadások jelentősek, olvasható a tárban található más titkos dokumentumokban.

Egy Moszkva elleni ukrán támadás, amely az Egyesült Államok vagy a NATO által biztosított fegyvereket használná, valószínűleg azt jelezné Pekingnek, hogy Washington közvetlenül felelős a konfliktus eszkalációjáért, és lehetséges indokot szolgáltatna Kínának, hogy felfegyverezze Oroszországot – állapítja meg az elemzés.

 

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonák társaságában az északnyugat-ukrajnai Volhíniai területen 2023. április 19-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.