Közzétették a kínaiak a Mars első nagy felbontású térbeli térképét

A kínai űrkutatás napja alkalmából bemutatták a kelet-kínai Hefeiben az első nagy felbontású színes Mars-térképet, amely a Tienven–1 marsszonda felvételei alapján készült. A hetvenhat méteres térbeli térképet a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) és a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) tette közzé.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 04. 24. 10:37
Világûr, 2021. március 4. A Kínai Nemzeti Ûrügynökség (CNSA) által 2021. március 4-én közreadott nagyfelbontású kép a Mars felszínérõl, amelyet a Tianven-1 (Kérdések a mennynek) kínai ûrszonda készített landolásra készülés közben. A Tianven-1 február 10-én állt Mars körüli pályára. Sikeres landolás esetén a napelemekkel mûködõ rover 90 napig végez kutatásokat a vörös bolygó felszínén. Tanulmányozza a talajt és az õsi élet nyomait keresi, földradarjával a lehetséges föld alatti víz és jég nyomait kutatja. Kína elõször küldött önálló ûrszondát a Marshoz. MTI/EPA/CNSA Fotó: CNSA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mars körül keringő Tienven–1 misszió kamerája nyolc hónap alatt, 2021 novembere és 2022 júliusa között 284 felvételt készített, amelyek a Mars teljes felszínét lefedik. A Földre továbbított felvételek alapján, több mint 14 ezer kép feldolgozásából született a bolygó színes térképe – ismertette a kínai állami CGTN médiavállalkozás angol nyelvű hírcsatornája.

A Marsról készült nagy felbontású képek segítségével a kutatók számos helyszínt azonosítottak. Ezek közül huszonkét helyszín százezernél alacsonyabb népességű kínai településekről kapta a nevét a Nemzetközi Csillagászati Unió szabályainak megfelelően.

A Tienven–1 Mars-szondát 2020 júliusában indították útnak, és 2021 februárjában lépett Mars körüli pályára. A küldetés Csu-zsung marsjárója 2021 májusában landolt a bolygón.

A rover a tervezett tudományos kutatási feladatainak teljesítése után is folytatta a bolygó felfedezését, 358 marsi nap alatt 1921 métert haladt, jelenleg alvó üzemmódban van.

A Mars körül keringő kínai űrszonda a CNSA közlése szerint már több mint ezer napja végez tudományos kutatásokat és gyűjt adatokat a bolygóról. A kínai Tienven–1 sikeres küldetése előtt amerikai és orosz űrjármű is járt már a Marson, emellett India, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Egyesült Arab Emírségek űrszondái is a bolygó körül keringenek – számolt be az MTI.

Borítókép: A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) felvétele a Mars felszínéről (Fotó: MTI/EPA/CNSA)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.