− Ön lesz a Magyar Külügyi Intézet következő elnöke – egyben az első, aki nem magyar. Milyen érzésekkel fogadta kinevezését, és mely kihívásokkal kell szembenéznie ebben az új pozícióban?
− Nem is lehetnék izgatottabb. Magyarország nem csupán egy helyi kivétel a globális trendek alól, hanem példa arra is, hogy az alapvető elkötelezettségek és értékek megtartása sikerre vezethet. Feleségem családja sok évvel ezelőtt vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba, és magyar állampolgárként szenvedélyesen hiszünk abban, hogy Magyarország a nyugati civilizáción belül a józanság útját mutatja. Tizenkét évet töltöttem a Harvardon, három diplomát szereztem ott és láttam az Egyesült Államok által vezetett világrend előnyeit és hátrányait. Világos, hogy az egypólusú liberális rend hatalmának csökkenésével Magyarország és a hozzá hasonló államok akkor lehetnek sikeresek, ha ragaszkodnak tradicionális értékekhez, miközben a kedvezőtlen kulturális trendek elmúlnak és a globális berendezkedés változik.
A magyar kormány által kialakított politikák, különösen a családpolitika és a kereszténység védelme, kifejezetten magas színvonalat képviselnek.
Az amerikai konzervatívok felismerik ezt, éppen ezért sok mindenben együtt tudunk működni. Ezért is nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Külügyi Intézet elnökévé neveztek ki. A világban uralkodó káosz ellenére a magyar szemlélet − egyedülálló történelmével, gyakorlatiasságával és erős kulturális elkötelezettségével − képes arra, hogy erőteljes hatást gyakoroljon.
− A névváltoztatás mellett más átalakításokon is átesik az intézet. Miért van szükség ezekre és hogyan befolyásolják majd az intézet munkáját?
− Az intézet fennállásának ötvenedik évfordulójához közeledve új célt tűzött ki maga elé: közvetlenül a miniszterelnöknek dolgozunk majd, az ország külpolitikai szakértelmét összegyűjtve fogjuk segíteni és támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Kiváló vezetői és kutatói csapatunkkal a gyorsan változó globális rendben való eligazodásra fogunk összpontosítani. Ennek során jelentősen bővülni fogunk, és új programokat dolgozunk ki, hogy növeljük a tudatosságot és fejlesszük a világban zajló tendenciákkal kapcsolatos ismereteket.
Tekintettel Magyarország egyedülálló geopolitikai helyzetére, a konnektivitás a magyar stratégia legfontosabb jellemzője − fenntartani a békés kapcsolatokat partnereinkkel, miközben nem áldozzuk fel a magyar kultúra és civilizáció alapvető alkotóelemeit.
− Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai jelenleg történelmi mélyponton vannak. Mint az amerikai közbeszéd közismert alakja, mit gondol, melyek a két NATO-szövetséges közötti ellentét fő mozgatórugói? Mit kellene vagy lehetne tenni a kapcsolatok pozitív irányba történő elmozdítása érdekében?
− Azok a dolgok, melyek az Egyesült Államokat és Magyarországot összekötik, hosszú távon fontosak – különösen igaz ez a két nemzet közös elköteleződésére a nyugati, keresztény társadalom iránt. A két ország között egyébként nincs olyan szintű ellentét, amely gyakran okozna geopolitikai feszültségeket. Sőt, a magyar megközelítés szerint az alapvető közös értékek melletti elköteleződés és ennek felvállalása javítaná az együttműködést. A mostani amerikai adminisztráció ugyanakkor ezen értékek java részét másképp értelmezi – noha még mindig vannak hangsúlyos kapcsolódási pontok. Ennek ellenére jelenleg több amerikai van tisztában Magyarország sikerességével, mint az elmúlt években bármikor.
Ahogy az Egyesült Államokban az alapvető nyugati kulturális értékeket érő támadások fokozódnak, úgy az amerikaiak olyan országokból merítenek inspirációt, melyek egy reményteljesebb irányt mutatnak.
Akárcsak Magyarország. Hosszú távon a hasonlóságok, közös értékek legyőzik az ellentéteket.
− Eközben a szemünk előtt bomlik fel a hidegháború utáni egypólusú világrend, melynek folyamatát az ukrajnai háború elképesztően felgyorsított. Mit kell tennie Magyarországnak ahhoz, hogy megerősödve kerüljön ki ebből a változó geopolitikai helyzetből?
− Magyarország küldetése alapvetően nem változott: túlélni, boldogulni, gyarapodni egy rendkívül nehéz nemzetközi környezetben. Az elmúlt egy év valóban felgyorsította a hidegháború utáni egypólusú berendezkedés felbomlását, amelyben az amerikai liberalizmus sokáig diktálta a feltételeket. Magyarország mellett sok állam teszi fel a kérdést: mit is jelentenek ezek a változások? Az újfent kiéleződő globális gazdasági versenyben a nyugati hatalmaknak nem lesz elegendő az eddigi gyakorlat folytatása, azaz a liberális eszmék hirdetése valamint az azokkal egyet nem értő országok megbüntetése, szankcionálása. Egyedi földrajzi fekvése miatt Magyarországnak mindig is bonyolult helyzetekben kellett lavíroznia.
A pragmatikus globális konnektivitásra való törekvés révén az ország készen áll arra, hogy erősebben kerüljön ki a jelenlegi változó geopolitikai helyzetből – nemzetközileg elkötelezett, ugyanakkor hű örökségéhez és értékeihez.
Ezzel pedig olyan példát mutat, amelyet más országok is követni akarnak majd.
− Sokak szerint jó, mások szerint rossz értelemben, de egyvalami biztos: a magyar külpolitika egyedülálló Európában. Mi teszi azzá?
− Az igazság az, hogy az európai országok kezdik egyre inkább hasonló szemszögből vizsgálni a geopolitikai folyamatokat. Nemrégiben Emmanuel Macron francia államfő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is az európai stratégiai gondolkodás kialakításának fontosságáról beszélt – nem téve egyenlőségjelet az amerikai és európai érdekek közé. Magyarország az elmúlt évben egy ehhez hasonló, ugyanakkor sajátos megközelítést fogalmazott meg, melyet összekapcsolt az alapvető keresztény értékek megőrzésének hangsúlyozásával. Éppen ebben rejlik a magyar külpolitika különlegessége: a keresztény civilizáció iránti elkötelezettséget geopolitikai pragmatizmussal ötvözi. Ma már jó néhány ország osztja Magyarország álláspontját például a családi értékek védelme és a gyakorlatias politika fontosságával kapcsolatban, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire fontos a magyar megközelítés.
− Mik a legnagyobb kihívások jelenleg Magyarország előtt?
− A Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás egyben a lehetőségünk is: túlélni és megerősödni a gyorsan változó globális rendben. A nemzetközi rend változásai ugyanakkor jól illeszkednek Magyarország gyakorlatias gondolkodásmódjához. Egyedülálló földrajzi helyzete miatt a partnerekkel folytatott jó kapcsolatok fenntartása elengedhetetlen – akárcsak a hagyományos, különösen a családi értékekhez való hűség.
Ez az egyetlen módja annak, hogy erős közösségeket és erős nemzetet építsünk. Erre az elkövetkezendő időszakban nagy szükség lesz, sok nemzetközi szereplő pedig már a magyar példára hivatkozik ezzel kapcsolatban.
Az unipoláris berendezkedéstől való eltávolodás ugyanakkor senkinek sem könnyű. Ha azonban folyamatosan figyelemmel kísérjük a változásokat, akkor a Magyar Külügyi Intézet teljesíteni fogja küldetését: azaz a kormányfőnek és a magyar közvélemények is olyan perspektívát tud majd nyújtani, amely elengedhetetlen a sikerhez ebben az új és kihívásokkal teli környezetben. Egy olyan korszak jön, amelyben Magyarország hosszú távú elköteleződése elkezd kifizetődni. Ez egy nagyon izgalmas időszak, és mi a Magyar Külügyi Intézetnél mindannyian szívesen támogatjuk ezt a törekvést!
Az amerikai közbeszéd ismert alakja
Gladden J. Pappin magyar állampolgársággal is rendelkező amerikai politológus. Három diplomáját és PhD-fokozatát is a Harvard Egyetemen szerezte. 2017-ben az American Affairs című közpolitikai folyóirat társalapítója volt. A Dallasi Egyetem docense, kutatási területe az Egyesült Államok és Európa jelenkori politikája, valamint a modern liberalizmus szellemtörténete. 2021 szeptembere óta a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója, a Magyar Külügyi Intézet leendő elnöke. Pappin kiemelten fontosnak tartja a családpolitikát, a nemzeti szuverenitást és a posztliberalizmust. Írásaiban több esetben állítja az Egyesült Államok, valamint a nyugati világ más országai elé követendő példaként a magyar kormány családpolitikáját.
Borítókép: Gladden J. Pappin (Fotó: AFP/Sameer Al-Doumy)
