Nem kapnak közpénzt a nemi szegregációt támogató spanyol iskolák

Megvonják a támogatást azoktól a spanyol magániskoláktól, melyekben nemek szerint csoportosítják a diákokat. Az alkotmánybíróság visszautasította a Vox fellebbezését, amelyet a párt azért nyújtott be, mert az új oktatási törvényben a genderideológiát és a szélsőséges nacionalizmust vélte felfedezni.

Tóth Brigitta (Murcia)
2023. 04. 20. 14:03
Symbol,For,Gender,Equality.,Turned,A,Cube,And,Changed,A
1815443423 Fotó: Dmitry Demidovich
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Döntött az alkotmánybíróság: megvonják a támogatást azoktól a spanyol  magániskoláktól, amelyekben nemek szerint csoportosítják a diákokat. A testület visszautasította a jobboldali Vox fellebbezését, amit az új oktatási törvény ellen nyújtott be azért, mert véleménye szerint sérti a spanyol alkotmányt több ponton is. A bírák döntése értelmében viszont a Vox panasza nem megalapozott, ezért fenntartják a 2021-ben bevezetett új „Celaá-törvény” előírásait, amelyet az akkori oktatási miniszterről, Isabel Celaáról neveztek el.

Az alkotmánybíróság − amelynek új tagjait januárban nevezték ki és belépésükkel a progresszív erők váltak hangsúlyosabbá a testületen belül − szerint épp az ellenkezőjéről van szó annak, mint amit a Vox állít. Vagyis nemhogy alkotmányellenes a törvény, hanem épp ellenkezőleg, 

védi a gyerekek közötti egyenlőséghez való jogot azzal, hogy nem ad közpénzt olyan magánintézményeknek, amelyek még mindig az elavult nemi szegregációs rendszert próbálják életben tartani.

A Vox szerint azonban arról van szó, hogy norma a gender világnézetet állami ideológiaként igyekszik feltüntetni. Az alkotmánybíróság ezzel szemben a spanyol alaptörvényre hivatkozva úgy véli, hogy az oktatás területén „nem pusztán tárgyi tudást, hanem emberi oktatást” is biztosítani kell a gyerekeknek.

A Vox a Spanyolországban hivatalos kasztíliai spanyol nyelvre vonatkozó paragrafusokat is kifogásolta, amelyet a taláros testület szintén nem tartott megalapozottnak. A dél-európai országban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő párt szerint az új törvény végeredményben kiszorítja az oktatásból az országban kommunikációs nyelvként használt spanyolt azzal, hogy nem határozza meg annak kötelező használati arányát. A bírák álláspontja az, hogy a hivatalos és társhivatalos nyelvek között is az egyenlőség mintájának kell érvényesülnie, ezért a Vox ez irányú fellebbezését is visszautasították.

A 2021-ben érvénybe lépett Celaá-törvény hivatalos nyelvre vonatkozó jogszabályainak azóta már megszülettek a gyakorlati eredményei is. 

A Spanyolországtól hosszú évtizedek óta elszakadni készülő katalánok tavaly olyan törvényt vezettek be egyoldalúan az oktatási intézményekben, amellyel mondhatni megszüntették a spanyol nyelven történő oktatást és a katalánra helyezték át a hangsúlyt. Rengeteg szülő tett panaszt az új, „nyelvi elmerítés” néven ismertté vált gyakorlatra, de mivel a központi kormány maga sem firtatta a katalán nacionalizmust erősítő új törvényt, ezért gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy visszaszerezzék gyerekeik két nyelven való tanulásának jogát.

Az Európai Unió a sorozatosan érkező panaszok miatt tavaly ősszel úgy döntött, hogy 2023 második felében egy brüsszeli missziót indít el Katalóniába, amelynek segítségével személyesen vizsgálják meg a nyelvpolitika spanyol alkotmányra és oktatásra gyakorolt hatásait.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.