Szijjártó Péter az európai uniós külügyminiszteri tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatót, amelynek összegzéseként előrebocsátotta, hogy az ülésen résztvevő delegáltak közül többen vetették fel, hogy az EU és tagállamai még mindig túl keveset tesznek Ukrajna érdekében. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a hangulat háborús hangulatként írható le leginkább, amelynek részeként a döntő többség álláspontja az, hogy még több fegyvert, még több pénzért, és még gyorsabban kell Ukrajna rendelkezésére bocsátani.
Ez a háborús hangulat magába foglalja azt, hogy a béke mellett szólók továbbra is politikai és verbális támadások alatt állnak; itt jelenlévő és nem jelenlévő országokat is beleértve
– fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter elmondta, a mai tanácskozás két fontos témát érintett, a globális élelmezésbiztonság helyzetét, valamint a nukleáris szankciókat.
Ukrajnai gabona és élelmezésbiztonság: az Európai Bizottság állítsa vissza az eredeti megállapodást!
A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy az Európai Unió az ukrajnai gabonával és egyéb mezőgazdasági termékek exportjával kapcsolatban felmerült problémák feloldása érdekében megállapodásokat kötött annak érdekében, hogy mindezek a termékek eljuthassanak a világ azon pontjaira, ahol rájuk a legnagyobb szükség van, és ahol hiányuk problémát okozna. Leszögezte, Magyarország továbbra is segédkezik ezeknek a szolidaritási útvonalaknak a fenntartásában.
Azonban a valóság másként alakult, mivel ahelyett, hogy ezek a termékek elérték volna az eredetileg szándékozott végcéljukat, megrekedtek az Ukrajnával szomszédos országokban, ahol komoly problémát okoztak, többek között a magyar agrárium szereplőinek is. Emögött az áll, hogy ezek előállítóinak, mivel az Európai Unión kívül termelték meg őket, nem kellett az EU-s szabályozáshoz igazodni, így sokkal kevesebb ráfordítással készültek.
Versenyezni akkor lehet, ha az adott termékek előállításának feltételei azonosak
– hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.
Ugyanakkor nem ez volt az eredeti megállapodásban, így az Európai Bizottságnak kötelessége lenne, lett volna kijavítani a helyzetet, és világossá tenni, hogy az Európai Unió és Ukrajna közti megállapodás kizárólag a tranzitra vonatkozott.
Magyarország ezért elvárja, hogy a bizottság az eredeti helyzetet állítsa elő – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Nukleáris szankciók: az Európai Unió saját tagállamát lehetetlenítené el
Többen felszólaltak a külügyminiszter beszámolója szerint amellett, hogy a nukleáris (energiaellátási) szektort is vonják szankciók alá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy azzal, hogy Horvátország és Ukrajna, az olajtranzit kezelésével megbízott, részben állami vállalatai már most háromszorosára, illetve ötszörösére emelték a tranzitdíjakat, Magyarország már most keményen megfizeti a háború árát. Annak ellenére tehát, hogy Magyarország két útvonalon el tudja látni magát, ezt sokkal drágábban tudja csak megtenni.
Ugyanakkor nemcsak az árak, hanem az energiaellátás biztonsága szempontjából is súlyos helyzetbe kerülhet Magyarország, mivel a szankcionálni tervezett nukleáris szektor Magyarország energiaellátásának egyik kulcsfontosságú területe – a Magyarországon előállított elektromos áram fele például nukleáris forrásból származik.
Magyarország energiastratégiája és helyzete alapján ráadásul bizonyos, hogy a következő évtized elejére 2400 megawatt új energiaforrásra lesz szükségünk – ezt környezetvédő módon, megfelelő mennyiségben és tartható menetrend szerint kizárólag nukleáris úton tudjuk megtermelni.
A szankciók esetleges elfogadása esetén viszont ellehetetlenülhet, hogy Magyarország ezt a szükséges energiát előállítsa.
Azzal, hogy a nukleáris energiát fejleszthetné Magyarország, egyébként évi 17 millió tonnával csökkenhetne Magyarország szén-dioxid-kibocsátása a miniszter szerint.
Szijjártó Péter hangsúlyozta továbbá, hogy a paksi beruházás egy kilenc évvel ezelőtt megkötött, és Brüsszel által is jóváhagyott szerződés alapján folyik, aminek szankciók alá vonása Magyarország energiabiztonságát veszélyeztetné.
Ha valaki ilyet tervez, legyen világos válasza arra, hogy Magyarország az adott árszinten honnan máshonnan jut majd 2400 megawatt energiához
– mondta Szijjártó Péter.
A külügyminiszter elmondása szerint ugyan voltak kompromisszumra törekvő, csak enyhe szankciók megfontolását bátorító javaslatok is, a nukleáris energia korlátozásának semmilyen formájába nem szabad belemenni.
Ezzel együtt szankciók elfogadása nélkül is akadnak már példák korlátozásokra: Szijjártó Péter elmondta, a német kormány a Siemens vállalatnak jelenleg sem engedélyezi, hogy irányítási technológiát építsen ki a paksi atomerőműben.
Ugyanakkor Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország nem fog beleegyezni ilyen jellegű szankciókba, mert a magyar nemzeti érdeket ezek vállalhatatlan mértékben sértik.
Felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne is kísérletezzen nukleáris energiát érintő szankcióval […] Az nem lehet egy európai uniós intézkedés célja, hogy egy tagállam energiaellátását ellehetetlenítsék
– fogalmazott.
Az ukrajnai háború kapcsán Szijjártó Péter megismételte, a magyar álláspont az, hogy békét akarunk, békét szeretnénk minél előbb, mivel a fegyverszállítás a háború eszkalációjának veszélyével jár. Fegyverszállítások helyett tűzszünet kell, béketárgyalások, majd békemegállapodás.
Borítókép: Szijjártó Péter a szerb bányászati és energiaügyi miniszterrel tárgyalt (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
