Alapos fejtörést okoz a francia kormánynak a bevándorlás, olyannyira, hogy a vezetés elhatározta, új, úgynevezett migrációs törvénnyel kíván gátat szabni a már szinte ellenőrizetlen migránsáradatnak.
Gérald Darmanin belügyminiszter még tavaly december elején ismertette a parlament előtt a törvénytervezetet, melynek a két legfontosabb pontja a dolgozni akaró külföldiekkel és a bűnelkövető bevándorlókkal kapcsolatos.
A belügyminiszter februári Twitter-bejegyzése alapján a kormány első célja a külföldi állampolgár beilleszkedésének segítése, amennyiben az illető dolgozni akar. A tartózkodási engedély kiadásának azonban feltétele a francia nyelv minimális szintű ismerete, valamint az is elengedhetetlen, hogy a szóban forgó személy tiszteletben tartsa a köztársaság elveit.
A francia kormány második célkitűzése azon külföldi állampolgárok eltávolítása, akik veszélyt jelentenek a közrendre. A miniszter által közölt adatok szerint 2022-ben több mint 3600 bűnelkövető külföldi állampolgárt deportáltak, kétszer annyit, mint 2021-ben. Ez a politikus szerint rendkívül jó eredmény, de folytatni kell a folyamatot, méghozzá azzal, hogy kiterjesztik a külföldiek kitoloncolása kritériumainak körét.
Nem véletlen a francia kormány azon igyekezete, hogy megfékezze a mára óriási méreteket öltött bevándorlást, az országban ugyanis évtizedek óta stabilan növekszik a migránsok aránya, az INSEE statisztikai hivatal által közölt adatok szerint mára a lakosság egyharmadának van valamilyen kapcsolata a bevándorlással, ez húszmillió embert érint.
Az INSEE adataiból az is kiderül, hogy a migránsok jellemzően a fővárosban és környékén tartózkodnak, a párizsi lakosság húsz százaléka, vagyis egyötöde bevándorló, a fővárossal szomszédos Seine-Saint-Denis megyében ez az arány pedig még ennél is magasabb, 33 százalék. A jelentés nem tartalmazza a legszegényebb francia megye, tartalmazza a tengerentúli Mayotte adatait, ahol az utóbbi időben robbanásszerűen megugrott a szomszédos Comore-szigetekről érkező illegális migránsok száma, tehát a bevándorlók aránya a fent felsoroltnál még magasabb.
A migrációs helyzet fényében érthető, hogy az ellenzék sürgeti a szigorú fellépést az illegális bevándorlókkal szemben, a jobboldali Nemzeti Tömörülés párt parlamenti frakcióvezetője, Marine Le Pen a minap petíciót indított, mivel az illegális migránsok számára ingyenesen biztosítja a francia állam az egészségügyi ellátást, miközben minden második francia állampolgárnak gondot okoz, hogy nem jut időben orvoshoz és nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Le Pen felhívja rá a figyelmet, hogy a bevándorlók egészségügyi ellátására és kórházi kezelésére a kormány tavaly nem kevesebb mint 1,2 milliárd eurót költött az adófizetők pénzéből.
A jobboldali politikus csütörtök reggel a CNews műsorában arról beszélt, hogy az anarchikus és szabályozatlan bevándorlás évtizedek óta sok pénzbe kerül a francia államnak, pénzügyi és társadalmi költségekkel jár. A Nemzeti Tömörülés parlamenti frakcióvezetője szerint hajthatatlannak kell lenni az illegális bevándorlással kapcsolatban, a legális bevándorlás engedélyezését pedig korlátozni kell.
A Republikánus párt elnöke, Éric Ciotti is bírálta a francia kormányt a migrációs helyzettel kapcsolatban, méghozzá meglehetősen keményen. A párt elnöke szerint a francia vezetés nem elég határozott és szigorú a bevándorlókkal kapcsolatban és elvesztette az irányítást a migráció felett.
A republikánusok ezért két törvényjavaslatot terjesztettek elő, melyektől azt remélik, hogy megoldást jelenthetnek a bevándorlás problémájára. Bruno Retailleau, a párt szenátusbeli frakcióvezetője kiemeli, hogy minden közvélemény-kutatás azt az eredményt hozza, hogy a franciák szerint az országban túl sok a bevándorló, ezért népszavazással kellene dönteni a migrációs politikáról, megadva a lehetőséget a lakosságnak, hogy eldöntse, kit lát szívesen és kit nem, valamint ki az, akinek semmi keresnivalója az országban. A politikus úgy véli, vissza kell szerezni az irányítást a bevándorlással kapcsolatban.
Retailleau kiemelte, hogy pártja módosítaná az alkotmányt, méghozzá oly módon, hogy belevenné a szövegbe, hogy el lehessen térni az EU-szerződések és az európai jog elsődleges alkalmazásától abban az esetben, ha a nemzet alapvető érdekei forognak kockán, hozzátéve, hogy a bevándorlás is ebbe a kategóriába tartozik.
A bevándorlással kapcsolatos népszavazással Marine Le Pen is egyetért, a jobboldali politikus a CNews műsorában kiemelte, hogy a francia lakosság immár harminc éve kisebb mértékű bevándorlást szeretne, ezzel szemben azonban egyre nagyobb méreteket ölt a jelenség, egyre több és több migránst kényszerítenek rá a népre, annak akarata ellenére. Le Pen szerint a bevándorlás alapvető téma, mellyel kapcsolatban joguk van a franciáknak kifejezni véleményüket, népszavazás által.
Visszatérve a republikánusok kezdeményezésére, a második törvényjavaslat négy alapelvet határoz meg, melyek a szociális ellátásokkal, az egészségügyi juttatásokkal, a külföldi állampolgárok kitoloncolásával és az állampolgárság megszerzésével kapcsolatosak. A párt megszigorítaná a külföldiek számára adható szociális juttatásokat és az egészségügyi ellátásokat, valamint megkönnyítené az illegális bevándorlók kitoloncolását. A republikánusok visszaállítanák a kétszeres eljárás alá vonást és a kétszeres büntetést is, amely a jogsértést vagy bűncselekményt elkövető külföldi személy bírósági elítéléséből, majd kiutasításából áll. A párt elnöke, Éric Ciotti szerint Franciaország nem eldorádó, az illegális bevándorlóknak tudtukra kell adni, hogy nem látják őket szívesen, és jogok sem illetik meg őket. A republikánusok emellett korlátozni kívánják az állampolgárság megszerzésének feltételeit. A jelenlegi törvény alapján ugyanis a ius soli elve alapján minden Franciaországban született gyermek megkapja a francia állampolgárságot, akkor is, ha mindkét szülő külföldi. A republikánusok ezen úgy szigorítanának, hogy az illegális bevándorlók gyermekeinek nem biztosítanák ezt a jogot.
Ciotti elmondása alapján a republikánusok véget akarnak vetni a Franciaországot elárasztó migrációs hullámnak, miután tavaly csaknem ötszázezer legális migráns lépett be az ország területére, ami abszolút rekordnak számít. A párt honlapján közzétett nyilatkozatában a pártelnök kifejtette, hogy az Olaszország felől érkező migránsok száma az év eleje óta ötszörösére nőtt. Hozzátette, hogy a Tunéziában tapasztalt bizonytalanság, a francia és a marokkói kormány közti kapcsolat megromlása, a Líbiában uralkodó káosz és az afrikai demográfiai robbanás miatt jelentősen megnőtt a bevándorlási hullám kockázata, amire reagálni kell.
A témáról hírt adó Le Monde kiemeli, hogy a Republikánus párt három vezetője szerint nyomást kell gyakorolni a végrehajtó hatalomra, mert szerintük a kormány próbálja elodázni a dolgokat. A párt Alsóház-beli frakciójának vezetője, Olivier Marleix szerint a franciák valódi reformot akarnak, ezért abban az esetben, ha a kormány az Alkotmány 49.3-as cikkelyét alkalmazva, parlamenti szavazás nélkül kíván életbe léptetni egy engedékeny bevándorlási törvényt, a politikus bizalmatlansági indítványt fog benyújtani.
Ez azért számít kemény kijelentésnek, mert a legutóbbi esetben, amikor március végén az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal próbálta leváltani a francia kormányt, a republikánusoknak köszönhette Élisabeth Borne miniszterelnök, hogy nem bukott meg a kormánya, tudniillik kilenc szavazat hiányzott az indítvány elfogadásához, erről a Le Figaro számolt be.
Éric Ciotti pártvezető közleményében azzal indokolta a republikánusok döntését, hogy a nyugdíjreformra igenis szükség van és elárulnák az ország történelmét és értéket, ha szövetségre lépnének azokkal, akik le akarják rombolni a franciák által alapított intézményeket.
Visszatérve a bevándorlásra, ami a lakosság migrációról alkotott véleményét illeti, a franciák túlnyomó része egyetért a Republikánus párt javaslatával, derül ki abból a felmérésből, amit az Odoxa BackBone-Consulting közvélemény-kutató készített a Le Figaro nevű lap megbízásából.
A megkérdezettek 74 százalék úgy véli, hogy a parlament által évente meghatározott kvótákra lenne szükség, 72 százaléka pedig támogatja a migrációs politika népszavazásra bocsátását. A válaszadók 79 százaléka szerint az is szükséges lenne, hogy kötelezzék a menedékkérőket arra, hogy a határon vagy a nagykövetségen nyújtsák be kérelmüket.
A felmérésből az is kiderül, hogy egyre több francia van azon a véleményen, hogy az országban túl sok a bevándorló, 74 százalék válaszolt így, ez 11 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. Ugyanakkor mindössze a megkérdezettek 55 százaléka gondolja úgy, hogy Franciaországnak be kellene fogadnia azokat a menekülteket, akik azért kérnek menedéket, mert a hazájukban üldözik őket, ez az arány öt év alatt tíz százalékkal csökkent.
A válaszadók politikai hovatartozását illetően a legnagyobb arányban, 97 százalékban a jobboldali Nemzeti Tömörülés nevű párt támogatói gondolják úgy, hogy túlságosan nagy mértékű a franciaországi bevándorlás, a republikánusok szavazói körében ez az arány szintén rendkívül magas, 91 százalék. A felmérésből kiderül, hogy még a kormánypárt szimpatizánsainak nagy része, 67 százalék is ezen a véleményen van, a szocialisták szavazói körében 52, a zöldpárt támogatóinak esetében 51 százalék ez az arány, de még a bevándorlást favorizáló baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) nevű párt szavazóinak is csaknem a fele, 44 százalék úgy gondolja, hogy túl sok az országban a bevándorló.
Borítókép: Tüntetők felgyújtott szemetesedény mellett Párizsban, 2023. február 16-án (Fotó: MTI/AP/Laurent Cipriani)
