– Egy pragmatikus kérdés, rögtön az elején. Szlovéniának tavaly óta új kormánya és miniszterelnöke van, sok tekintetben mintha egyfajta regressziót, hátraarcot tapasztalnánk. Ön hogy látja?
– Nos, a jelenlegi kormány szerintem Európa legwoke-abb kormánya. Ostoba dolgokat művelnek, csupa olyasmit, amire nincs szükség, ezért aztán a támogatottságuk csökken, a gondok meg nőnek. Szlovéniában most az ellenzék a jó, a jelenlegi vezetés nem jó az országnak. Reálisan nézve van egy politikai élet a felszínen, és van egy úgynevezett mély állam. Ez felettébb erős és jórészt azok irányítják, akik a kommunista rezsim idején hatalmon voltak, hisz megtartották a befolyásukat az igazságszolgáltatásban és a médiában, illetve jelentős pénzügyi forrásokat menekítettek át az egypártrendszerből.
– Az Európai Unió balkáni bővítése aktuális téma, Szlovéniának és Magyarországnak egyaránt érdeke. Szerbia például rendre teljesít egy mérföldkövet és egy fejezet lezárul, majd újabb feltételt szabnak neki Brüsszelből. A mostani politikai helyzetben mennyire tartja fontosnak az EU balkáni bővítését?
– Nézze, az unió bővítése az EU túlélésének záloga.
Ahogy az elmúlt 15 évben megtapasztalhattuk, ha az unió és a NATO nem hajlandó bővülni, majd lesz más, aki hajlandó lesz erre. Ezt kristálytisztán látom. Az unió Szlovénia felvételével nem utoljára bővült, de a brüsszeli döntéshozók túlnyomó többsége óriási hibát követ el, amikor a csatlakozást előzetes feltételekhez köti. Először is közlik, hogy egy szorosabb, integráltabb unióra van szükség, ami nevetséges, mert a dolgok nem így működnek. Ha az Európai Unió alapító atyái is így álltak volna hozzá a kérdéshez, az unió létre sem jött volna!
– Gondolja, hogy a bővítés halogatása a nyugat-balkáni térség országait Oroszország, Törökország vagy Kína érdekszférája felé sodorja?
– Nem. A legnagyobb veszély valószínűleg az, hogy ez a Brüsszelből vezérelt macska-egér játék a Nyugat-Balkánon újabb konfliktusok kialakulásához vezet. Ez a legaktuálisabb veszély, és a jelenlegi helyzetet lehetetlen további tíz évig konzerválni.
– Szlovénia történelmi múltja milyen mértékben befolyásolja az ország ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját?
– Jelentős mértékben, hisz amikor Oroszország tavaly februárban nagyszabású támadást indított Ukrajna ellen, pont úgy éreztük magunkat, mint 1991-ben, amikor Szlovéniát megtámadta Jugoszlávia. Láttuk a vörös csillagot az orosz tankokon, ugyanúgy, ahogy annak idején a jugoszláv tankokon. Mi tehát sok hasonlóságot látunk 1991 és a mostani agresszió közt, így a szlovén lakosság túlnyomó többsége Ukrajnával szimpatizál. Szerintem azoknak, akik komoly befolyással bírnak a nemzetközi porondon, két feladaton kell dolgozniuk most. Segíteniük kell Ukrajnát, hisz az ország egyértelműen áldozat, de közben a békén is munkálkodni kell. Olyan valós béketárgyalásra és megállapodásra van szükség, amely megóvja Ukrajnát, de Európában is biztosítja a békét a következő évtizedekben.
– A magyar miniszterelnök a liberális ideológiát vírushoz hasonlította, mely a genderideológia formájában már a gyerekeket is elérte. Magyarországon van gyermekvédelmi törvény. A genderideológia feltartóztatása Szlovéniában is kulcsfontosságú kérdés?
– Nem csak személyesen nekem, de az emberek túlnyomó többségének is az. Ennek ellenére a mostani kormánystruktúra, valamint a mögötte meghúzódó mély állam és a média nagy erőkkel dolgozik azon, hogy előtérbe helyezze a témát. Ez tehát a helyzet. Az elmúlt húsz évben számos kísérlet történt, de ezeket népszavazással megakadályoztuk. A legutóbbi kísérletüket szintén próbáltuk megakadályozni egy referendummal, de a baloldal által vezérelt alkotmánybíróság leállította a népszavazást. Szlovénia ma afféle woke-zóna Európában, így szerintem pont ezek a kérdések lesznek a következő választás előtti politikai csatározás meghatározó témái. A kulturális marxizmus célja, hogy lerombolja a nyugati civilizáció alapjait: a családot, a nemzetet, a vallást, a magántulajdont és az oktatást. Ezek tehát a támadás céltáblái, de nekünk ezeket a jogokat meg kell védenünk, függetlenül attól, hogy honnan érkezik a támadás.
– Ha valaki politikusként nemet mond a migrációra, a genderlobbira és a gyerekek érzékenyítésére, vagy épp igent a békére, azt az ellenoldal előszeretettel populistának bélyegzi…
– Sőt, akár fasisztának is! Az igazság az, hogy a liberálisok a nyelv feletti irányítást is magukhoz ragadták, így a liberális fősodor által alkalmazott szavak, maga a nyelv, már nem az igazságot tükrözik. Ezért tartom fontosnak a intézmények, sőt a nyelv és a szavak eredeti értelmének a visszafoglalását is. Nekünk kell elneveznünk a dolgokat úgy, ahogyan mi látjuk, nem pedig hagyni, hogy ők címkézzék fel a világot.
– Zavarná, ha valaki önt populistának nevezné?
– Nem. A populista azt jelenti, hogy populáris, népszerű. Márpedig egy demokráciában ha valaki népszerű, akkor az emberek szavazni fognak rá. Nincs ezzel semmi baj, csupán megpróbálják kiforgatni ezt a szót, illetve negatív értelemben használni. A működő demokrácia egyik legfontosabb értéke a szólásszabadság, hogy én vagy ön szabadon fogalmazhassunk, és úgy beszéljünk a dolgokról, ahogyan mi látjuk, nem pedig a politikai korrektség kereteibe zárva.
Borítókép: Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök beszédet mond a CPAC Hungary 2023 fórumon (Fotó: Havran Zoltán)
