Berlinen kívüli látogatások és állami bankett is szerepel Emmanuel Macron francia elnök július elejére tervezett németországi útjának programjában. Ennél azonban jóval fontosabb, hogy Olaf Scholz német kancellárral is találkozik, akivel az elmúlt hónapokban meglehetősen feszült volt a viszonya. Míg az EU két vezető hatalma között egyetértés van például Ukrajna támogatásában, több kérdésben ellentétes állásponton vannak. Ezek közül a legfontosabb Európa stratégiai autonómiája.
Néhány hete kínai látogatása során Macron felhívta a figyelmet arra, hogy Európának a saját útját kellene járnia Tajvannal kapcsolatban, és nem szabad vakon követnie az Egyesült Államokat.
Nem sokkal később Annalena Baerbock német külügyminiszter homlokegyenest ellenkező véleményt fogalmazott meg, szerinte Európa nem lehet „közömbös” a tajvani helyzettel kapcsolatban, egyben hangsúlyozta az USA-val való szövetség fontosságát.
Az energiakrízis kezelésében is eltérőek az álláspontok: míg Németország mostanra az összes megmaradt atomerőművét leállította,
Franciaország továbbra is nagymértékben épít a nukleáris energiára, és szeretné zöldtechnológiaként elismertetni az Európai Unióban.
A két európai nagyhatalom vezetői közötti feszültségek nem most kezdődtek. Tavaly szeptemberben például a délnyugat-németországi Ludwigsburgban találkozott volna Scholz és Macron, de ezt a találkozót lemondták. Nem sokkal később Scholz kancellár koronavírus-fertőzés miatt lemondta az Élisabeth Borne francia miniszterelnökkel tervezett személyes tárgyalását, majd az azt helyettesítő videókonferenciát is, arra hivatkozva, hogy túl betegnek érzi magát. Ezt a francia fél természetesen el is fogadta, annál nagyobb volt viszont a felháborodásuk, amikor ugyanazon a napon a kancellár videón jelentkezett be egy sajtótájékoztatóra, és nemcsak hogy nem tűnt túl betegnek, de
ekkor jelentette be 200 milliárd eurós segélycsomagját, mellyel az energiakrízis német gazdaságra gyakorolt hatását enyhítenék.
Októberben Scholz munkaebéden találkozott Macronnal Párizsban, aki azonban váratlanul lemondta az ezt követő közös sajtótájékoztatót, amelynek hiánya kérdéseket vetett fel a tárgyalások sikerességével (vagy a két ország viszonyával) kapcsolatban. Szintén a francia fél halasztotta októberről januárra a tervezett közös kabinetülést.
Macron soron következő berlini látogatásának pontos programján még dolgoznak a Politico című szaklapnak nyilatkozó tisztségviselők szerint, az viszont valószínűnek tűnik, hogy Berlinen kívüli helyszínekre is ellátogathat a francia államfő. Az egyik lehetőség Drezda, ahol azt az épülő csipgyárat tekintené meg, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég az európai csipgyártás új zászlóshajójaként méltatott. Másik lehetőségként ismét felmerült Ludwigsburg, ahová ezúttal az ottani Francia–Német Intézet 75. évfordulója kapcsán látogathatna el.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (j) és Emmanuel Macron francia államfő (Forrás:MTI/EPA/AP/Christophe Ena)
