A 283 szavazattal 155 ellenében elfogadott jogszabály rögzíti, hogy az őslakosok csak arra a földterületre jogosultak, amelyet az 1988-as alkotmány kihirdetésekor elfoglaltak. Ezt az érvelést az őslakosok elutasítják, azt állítva, hogy 1988-ban nem foglaltak el bizonyos földeket, mert az évszázadok során, különösen a katonai diktatúra idején (1964–1985) elűzték őket onnan.
A törvényjavaslatot, amelyet még a szenátus elé kell terjeszteni, mielőtt hatályba lépne, az agrár-élelmiszeripari ágazatot támogató képviselők és más ellenzéki csoportok támogatták.
A törvényhozás alsóházának döntése visszaesést jelent Lulának. A baloldali elnök, aki az év elején került ismét hatalomra, ígéretet tett arra, hogy politikájában a környezetvédelem elsőbbséget kap.
A törvénytervezet elfogadása véget vet a jövőre vonatkozó reménynek − panaszolta kedden Sonia Guajajara, Brazília őslakos népekért felelős minisztere.
Ez az őslakosok elleni népirtás, de egyben támadás a környezet ellen is
− tette hozzá.
A tudósok szerint az őslakosok földjeinek kijelölése alapvető gátja az erdőirtásnak az Amazonas vidékén, a világ legnagyobb trópusi erdejében.
Brazíliában összesen 764 őslakos terület van, de az őslakos népek nemzeti alapítványának adatai szerint ezek körülbelül egyharmadát még nem jelölték ki. Áprilisban Lula kormánya újabb hat, őslakosok lakta rezervátum létesítéséről írt alá rendeleteket. 2016 óta először létesítenek ilyen különleges védett területeket.
A képviselők szavazása tiltakozásokat váltott ki Brazíliában, és felkeltette a környezetvédelmi szervezetek és a nemzetközi aktivisták, köztük Leonardo DiCaprio és Mark Ruffalo amerikai színész figyelmét.
„Háború folyik az őslakosok és az erdők ellen. A bolygónk veszélyben van. Lula, légy az a hős, akit a néped megválasztott, akadályozd meg, hogy a projekt előrehaladjon” − közölte a Twitter-oldalán Ruffalo a vita előestéjén.
Borítókép: Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök (Fotó: MTI/EPA/EFE/André Borges)
