A testület különleges jelentéstevője, Tom Andrews által összeállított dokumentum szerint a mianmari katonai vezetés legnagyobb fegyverbeszállítói Oroszország (406 millió dollár) és Kína (267 millió dollár). A fegyverexport tekintetében harmadik helyen Szingapúr (254 millió dollár), majd India (51 millió dollár) és Thaiföld (28 millió dollár) következik.
Andrews a felsorolt államokat „nyílt bűnrészességgel, illetve a szankciók és a fegyverek, valamint a kettős felhasználású termékekre vonatkozó embargók és tilalmak laza végrehajtásával” vádolta Mianmar tekintetében.
A jelentés vállalati és kereskedelmi adatokra, illetve „bizalmas források nagy mértékben megbízható és részletes információira” támaszkodik. Ez utóbbiakat biztonsági megfontolások miatt nem nevezte meg a dokumentum.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még nem rendelt el nemzetközi szankciókat a szóban forgó exporttevékenység megfékezésére.
Andrews ezért teljes fegyverembargót és a mianmari állami olaj- és gázvállalat szankciós listára helyezését követelte. Utóbbi ugyanis a dokumentum szerint közreműködik a fegyverüzletek finanszírozásában.
Mianmarban 2021. február elején vette át erőszakkal a hatalmat a hadsereg, pár órával az újonnan megválasztott parlament megalakulása előtt. Az ország vezetőit, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit, az ország akkori de facto miniszterelnökét őrizetbe vették, és azóta több ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság. A junta tömeges letartóztatások mellett katonai erővel igyekszik elnyomni az ellenállást. Az ENSZ adatai szerint az államcsíny óta ezrek vesztették életüket, és mintegy 1,4 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Aung Shine Oo)
