Erdogan győzelmével zárulhat az elnökválasztás második fordulója

Erdogan könnyen érvel a stabilitás mellett, hiszen mindenkinek érdeke egy hatékonyan működő állam, miután megvan a parlamentben a kormányoldali többség – nyilatkozta lapunknak Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a törökországi elnökválasztás második fordulója kapcsán. A május 28-i voksolás előtt egyértelműen úgy látszik, hogy az ellenzék nem tudott alternatívát kínálni a választóknak.

Ankara, 2023. május 15. Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltje a feleségével, Emine Erdogannal integet pártja, az Igazság és Fejlõdés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyérõl a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én. MTI/EPA/Necati Savas Fotó: Necati Savas

Míg számos felmérés és elemző Recep Tayyip Erdogan és az elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vereségét jósolta a május 14-én megrendezett törökországi elnök- és parlamenti választásokon, ennek éppen az ellenkezője következett be. Erdogan pártja a vártnál sokkal jobban szerepelt, és koalíciója egyértelmű többségbe került a parlamentben, az államfő pedig a szavazatok 49,52 százalékával nyerte meg a voksolást. Ám mivel az abszolút többséget nem tudta elérni, május 28-án második fordulót tartanak a legjobban szereplő két elnökjelölt részvételével. Az ellenzéki Kemal Kilicdaroglu, akit a hatpárti Nemzet Szövetsége indított, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

A török választások eredményei

Az első és a második helyre befutó politikusok közti különbség mintegy 2,5 millió szavazót jelent, vagyis Kilicdaroglunak legalább ennyi választót kellene magához vonzania a győzelemhez. Az elnökválasztás első fordulóján kiesett harmadik helyezett támogatóinak megnyerésével erre lenne is lehetősége, hiszen Sinan Ogan összesen 5,17 százalékot, azaz mintegy 2,8 millió szavazatot szerzett. 

Ám ez a reménye szertefoszlani látszik, miután Ogan hétfőn arra szólította fel híveit, hogy hozzá hasonlóan a hivatalban lévő elnököt támogassák az ország stabilitása érdekében. 

A 69 éves politikus, aki harmadik elnöki ciklusára pályázik, miniszterelnökségével együtt két évtizede vezeti Törökországot. Az Özdemir Arastirma kutató- és tanácsadócég felmérése szerint a második fordulóban az államfő egészen 54,12 százalékkal győzhet, míg ellenfele 45, 88 százalékot szerezhet.

Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az igen sokszínű ellenzéki koalíciót az a legfőbb ígéret fogta össze, hogy visszaállítják a parlamentáris rendszert és megerősítik a demokratikus intézményeket. 

Ám a parlamenti választásokon a kormányoldal szerezte meg a többséget, ami azt jelenti, hogy nem fog tudni alkotmányt módosítani sem az ellenzék, és ezt a legfőbb ígéretét nem fogja tudni teljesíteni. Erdogan így még könnyebben érvel a stabilitás mellett, hiszen azt tudja mondani, hogy mindenkinek érdeke egy hatékonyan működő állam, miután megvan a parlamentben a kormányoldali többség

– magyarázta a szakértő. 

Az első forduló után azonban Kemal Kilicdaroglu keményebb hangot ütött meg kampányában. Míg május 14-e előtt az infláció okozta megélhetési válság csökkentését hangoztatta leginkább, a 74 éves politikus jelenleg a migrációs kérdéssel igyekszik meghódítani a választókat – Sinan Oganhoz hasonlóan, aki menekültellenes és nacionalista politikát ígért a választóknak. Kilicdaroglu ígéretei között korábban is szerepelt a Törökországban élő szírek kitoloncolása, ám míg eddig arról beszélt, hogy önkéntes alapon telepítené haza őket, néhány napja már úgy fogalmazott, minden menekültet hazaküldene és kész. 

Kilicdaroglu próbál jobbra tolódni, sokkal nacionalistább retorikát és egy erőskezű imidzset vett fel, ami homlokegyenest ellentétes azzal a kampánnyal, amit az első forduló előtt láthattunk tőle, akkor egy megbékélést hirdető, nyugodt vezető imázsát próbálta inkább erősíteni

– fejtette ki Pénzváltó Nikolett.

A szakértő arról is beszélt, hogy amennyiben Erdogan nyer, a korábbi években megszokott irányvonalak várhatók a bel- és külpolitikában, ám elképzelhető, hogy kevésbé lesz átpolitizálva néhány téma. Elmondta, hogy a többi között Svédország NATO-csatlakozásának kérdésében lehet előrelépés, hiszen úgy látták, hozza a szavazókat, ha keményen fellépnek a svédekkel szemben a terrorkérdés kapcsán. Pénzváltó Nikolett egyben kitért rá, biztos, hogy akárki fog nyerni, a legnagyobb kihívás a gazdasági helyzet kezelése lesz, mivel gyors kilábalás nincs a válságból.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltje a feleségével, Emine Erdogannal integet pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyéről a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én (Fotó: MTI/EPA/Necati Savas)