Míg számos felmérés és elemző Recep Tayyip Erdogan és az elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vereségét jósolta a május 14-én megrendezett törökországi elnök- és parlamenti választásokon, ennek éppen az ellenkezője következett be. Erdogan pártja a vártnál sokkal jobban szerepelt, és koalíciója egyértelmű többségbe került a parlamentben, az államfő pedig a szavazatok 49,52 százalékával nyerte meg a voksolást. Ám mivel az abszolút többséget nem tudta elérni, május 28-án második fordulót tartanak a legjobban szereplő két elnökjelölt részvételével. Az ellenzéki Kemal Kilicdaroglu, akit a hatpárti Nemzet Szövetsége indított, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.
Az első és a második helyre befutó politikusok közti különbség mintegy 2,5 millió szavazót jelent, vagyis Kilicdaroglunak legalább ennyi választót kellene magához vonzania a győzelemhez. Az elnökválasztás első fordulóján kiesett harmadik helyezett támogatóinak megnyerésével erre lenne is lehetősége, hiszen Sinan Ogan összesen 5,17 százalékot, azaz mintegy 2,8 millió szavazatot szerzett.
Ám ez a reménye szertefoszlani látszik, miután Ogan hétfőn arra szólította fel híveit, hogy hozzá hasonlóan a hivatalban lévő elnököt támogassák az ország stabilitása érdekében.
A 69 éves politikus, aki harmadik elnöki ciklusára pályázik, miniszterelnökségével együtt két évtizede vezeti Törökországot. Az Özdemir Arastirma kutató- és tanácsadócég felmérése szerint a második fordulóban az államfő egészen 54,12 százalékkal győzhet, míg ellenfele 45, 88 százalékot szerezhet.
Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az igen sokszínű ellenzéki koalíciót az a legfőbb ígéret fogta össze, hogy visszaállítják a parlamentáris rendszert és megerősítik a demokratikus intézményeket.
Ám a parlamenti választásokon a kormányoldal szerezte meg a többséget, ami azt jelenti, hogy nem fog tudni alkotmányt módosítani sem az ellenzék, és ezt a legfőbb ígéretét nem fogja tudni teljesíteni. Erdogan így még könnyebben érvel a stabilitás mellett, hiszen azt tudja mondani, hogy mindenkinek érdeke egy hatékonyan működő állam, miután megvan a parlamentben a kormányoldali többség
– magyarázta a szakértő.