A csődeljárás alatt álló Vice Mediat a sajtóhírek szerint befektetők vásárolják meg, mintegy négyszázmillió dollárért. Ez jelentős pofon a több sajtóterméket összefogó cégnek, miután a brooklyni vállalatot korábban csaknem hatmilliárdra értékelték.
A jó, alkalmi vétel és a lehetőség, hogy a média újabb szeletére tehesse rá kezét, Soros Györgynek is felkeltette az érdeklődését.
A Wall Street Journal amerikai üzleti lap szerint a spekuláns a Soros Fund Managment nevű cégén keresztül vásárolja be magát, a Fortress Investment Grouppal egyetemben.
Soros György vonzódása a médiához nem új keletű, és nem is meglepő, hiszen ezen sajtótermékeken keresztül könnyedén befolyásolhatja a közvéleményt.
A Soros: The Life and Times of a Messianic Billionaire című könyvből kiderül, hogy a tőzsdespekuláns gyerekként többek között újságírói karriert képzelt el magának. A Michael T. Kaufman által írt könyv szerint mielőtt Soros elhagyta volna Magyarországot, faliújságokat írt. Ezt a tevékenységet egyébként a kommunista hatalom kifejezetten bátorította.
A The New York Times már 1997-ben azt írta, hogy Soros „az elmúlt évtizedben több mint egymilliárd dollárt fordított a sajtószabadságra és politikai pluralizmusra”. Egyes források szerint már 1994-ben csak Kelet-Európában a Soros-birodalomhoz negyven független rádió- és tévécsatorna, valamint több kiadvány is. Az orosz médiapiacon is megjelentek a befektetései, 1998-ban tízmillió dollárral szállt be egy nyolcvanmillió dolláros alapba, amelynek célja az volt, hogy független médiavállalkozásokat segítsenek ki a gazdaságilag megrogyott Oroszországban − írta korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az ezt követő években a Soros-birodalom hatalmas média érdekeltségekre tett szert. Mai napig jelen van a világ vezető médiumainál, legyen szó printről, online-ről, rádió- vagy televíziós csatornáról. Egy amerikai médiakutató intézet, a Media Research Center (MRC) szerint
Soros 253 sajtóterméket és médiaszervezetet pénzel világszerte.
A Soros-szervezet, az Open Society Fondation honlapján az elnyert támogatásoknál az „újságírás” kategóriára keresve azt látjuk, hogy az alapítvány 2021-ben 250 támogatást osztott ki világszerte, több millió dollár összértékben.
Az MRC kutatása arra is rámutat, hogy az amerikai milliárdos legalább 54 prominens médiaszereplővel is kapcsolatban áll, riporterekkel, műsorvezetőkkel, rovatvezetőkkel, szerkesztőkkel és újságírókkal. Ők gyakran Soros által finanszírozott szervezetek igazgatótanácsában ülnek – nyilvánvalóan szemmel jól látható fizetésért.
A CNN, az NBC, az AP és a Washington Post fontos szereplői is feltűnnek a jelentésben, vagyis ezen lapoknál is ott ülnek Soros propagandistái.
Az amerikai szervezet jelentése külön kiemeli Christiane Amanpourt a CNN-től, aki szintén egy Soros-szervezet igazgatótanácsában foglalt helyet. Felhívják arra a konkrét példára is a figyelmet, amikor Amanpour egy 2018-as, Szijjártó Péterrel készült interjút arra használt fel, hogy Orbán Viktort támadja, mertt a miniszterelnök Soros magyarországi befolyása ellen tett lépéseket. Erre a New York Post amerikai portál is felhívja a figyelmet.
Soros György médiaérdekeltségei tehát az egész világon jelen vannak,
becslések szerint a spekuláns pénzelte sajtótermékek közül 13 havonta 300 millió embert ér el világszerte, köztük van az amerikai közszolgálati rádió is (National Public Radio), amelyet Soros 1,8 millió dollárral tömött ki korábban. Továbbá – ahogy említettük – olyan neves és nagy elérésű sajtóorgánumokhoz van bejárása, mint a The New York Times, a Washington Post, az Associated Press, a CNN vagy az ABC.
A milliárdos spekuláns egyik alapja, a Soros Economic Development Fund honlapja szerint 2021-ben csak Európában 5,4 millió dollárt fektettek be a „független újságírás” támogatásába.
A Soros finanszírozta sajtótermékek és csoportok függetlensége azonban enyhén szólva is megkérdőjelezhető, ennek az amerikai vonatkozásáról a New York Post hosszú cikkben számolt be. De elég, ha csak arra gondolunk, hogy maga a Soros-alapítvány volt igazgatója beszélt arról korábban, hogy a külföldi újságírók torz képet festenek Magyarországról. Andrej Nosko, aki szerint ezek a tudósítások elfogultak felidézte, hogy amikor az alapítványnál dolgozott, és külföldi tudósítók érdeklődtek a szervezetnél, hogy tudnának-e ajánlani nekik valakit, akivel beszélhetnek, akkor az elfogult kontaktok a saját kollégáikat ajánlották.
„Vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt. Több alkalommal magam is felbéreltem egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think-tankek anyagait. Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma” – ismertette a kialakult körülményeket Nosko.
Borítókép: Soros György (Fotó: AFP/Fabrice Coffrini)