2010 januárja óta először fogadott izraeli külügyminiszteri delegációt Magyarország. Eli Cohen izraeli külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozójukon megvitatták a közel-keleti biztonsági helyzetet, illetve megállapodtak a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogram izraeli kiterjesztéséről a 2024–2026 közötti időszakra.
Szijjártó Péter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a magyar–izraeli kapcsolatokat eddig és ezután is a kölcsönös tisztelet jellemezte, és hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Izrael állam önvédelemhez való jogát, valamint nyomatékosan elítélte a közelmúltban tapasztalt terrorfenyegetést és terrortámadásokat.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a nemzetközi politikai szervezetekben – például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – sokszor Izraellel szemben egyoldalú, elfogult és tisztességtelen elítélő nyilatkozatokat fogadnak el, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában erősödik az antiszemitizmus, ami álláspontja szerint nem független az Európába irányuló illegális migrációtól.
Szijjártó Péter kitért arra is, elfogadhatatlan, hogy terrorizmus miatt elítélt palesztin személyek részére a nemzetközi pénzügyi intézmények támogatást folyósítanak.
A mai megbeszélés alapján azt a döntést hoztuk, hogy Magyarország Izrael oldalán beavatkozik abba a nemzetközi bírósági eljárásba, amelyet a Palesztin Hatóság indított Izraellel szemben
– jelentette be arra az eljárásra utalva, melynek keretében az ENSZ Nemzetközi Bíróságát a palesztin fél jogi állásfoglalásra kérte. Az ENSZ Közgyűlése szilveszterkor határozatot fogadott el, amelyben a Nemzetközi Bíróság új véleményét kéri a palesztin területek izraeli megszállásának következményeiről. A nyolcvanhét ország szűk többségével elfogadott határozat tanácsadói véleményt kér, amely a nemzetközi jogi döntések azon ködös kategóriájába tartozik, amelyek jogilag nem kötelező erejűek – írja Mike Becker, a dublini Trinity College jogászprofesszorának nyilatkozatát idézve a JusticeInfo című nemzetközi jogi portál.
Izrael biztonsága összefügg Közép-Európa biztonságával. A közel-keleti béke így Magyarország számára nemzeti, nemzetbiztonsági érdek
– tette hozzá.