2010 januárja óta először fogadott izraeli külügyminiszteri delegációt Magyarország. Eli Cohen izraeli külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozójukon megvitatták a közel-keleti biztonsági helyzetet, illetve megállapodtak a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogram izraeli kiterjesztéséről a 2024–2026 közötti időszakra.
Szijjártó Péter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a magyar–izraeli kapcsolatokat eddig és ezután is a kölcsönös tisztelet jellemezte, és hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Izrael állam önvédelemhez való jogát, valamint nyomatékosan elítélte a közelmúltban tapasztalt terrorfenyegetést és terrortámadásokat.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a nemzetközi politikai szervezetekben – például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – sokszor Izraellel szemben egyoldalú, elfogult és tisztességtelen elítélő nyilatkozatokat fogadnak el, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában erősödik az antiszemitizmus, ami álláspontja szerint nem független az Európába irányuló illegális migrációtól.
Szijjártó Péter kitért arra is, elfogadhatatlan, hogy terrorizmus miatt elítélt palesztin személyek részére a nemzetközi pénzügyi intézmények támogatást folyósítanak.
A mai megbeszélés alapján azt a döntést hoztuk, hogy Magyarország Izrael oldalán beavatkozik abba a nemzetközi bírósági eljárásba, amelyet a Palesztin Hatóság indított Izraellel szemben
– jelentette be arra az eljárásra utalva, melynek keretében az ENSZ Nemzetközi Bíróságát a palesztin fél jogi állásfoglalásra kérte. Az ENSZ Közgyűlése szilveszterkor határozatot fogadott el, amelyben a Nemzetközi Bíróság új véleményét kéri a palesztin területek izraeli megszállásának következményeiről. A nyolcvanhét ország szűk többségével elfogadott határozat tanácsadói véleményt kér, amely a nemzetközi jogi döntések azon ködös kategóriájába tartozik, amelyek jogilag nem kötelező erejűek – írja Mike Becker, a dublini Trinity College jogászprofesszorának nyilatkozatát idézve a JusticeInfo című nemzetközi jogi portál.
Izrael biztonsága összefügg Közép-Európa biztonságával. A közel-keleti béke így Magyarország számára nemzeti, nemzetbiztonsági érdek
– tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte, a földgázbeszerzés kapcsán is kiemelt lehet Izrael szerepe. Kifejtette, fontos, hogy az Európai Unió, Izrael és Egyiptom között kötött földgázszállításról szóló egyezmény végrehajtása minél előbb elinduljon.
Eli Cohen és Szijjártó Péter egyetértettek abban, hogy az Izrael, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek között kötött Ábrahám-megállapodások növelték a közel-keleti régió stabilitását.
Szijjártó Péter leszögezte, a múltban több kudarcos terv és kísérlet történt a térségbeli rendezésre, azonban a siker reményével egyedül az Ábrahám-megállapodások kiterjesztése kecsegtet.
Eli Cohen beszédében elmondta, értékelése szerint Európa két kockázati tényezővel néz szembe, melyek az energiaellátás, illetve a biztonság kérdésköre. Ezek kapcsán Izrael barátaival szívesen osztozik erőforrásain, és Magyarországra Izrael egyértelműen barátjaként tekint.
Beavatkozási lehetőségek. A Nemzetközi Bíróság alapokmányának 62. cikke kimondja, hogy egy állam kérheti, hogy beavatkozhasson egy vitás ügyben, ha „úgy véli, hogy olyan jogi jellegű érdeke van, amelyet az ügyben hozott döntés érinthet”. A 63. cikk úgy tűnik, hogy a többoldalú szerződés részes felei számára egy határozottabb „beavatkozási jogot” biztosít, ha a szerződés „értelmezése [...] kérdéses”.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Eli Kohen izraeli külügyminiszter, miután megállapodást írtak alá tárgyalásukat követően a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. május 31-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)
