Oroszország kiléphet az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből. Erről számolt be a RIA Novoszty orosz hírügynökség. Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki, hogy képviselje őt az az erről szóló parlamenti vitában.
Ezt a szerződést még 1990. november 19-én írta alá Párizsban a NATO és a Varsói Szerződés 22 tagállama. A dokumentum meghatározza, hogy az Atlanti-óceántól az Urál-hegységig, az Urál folyóig és a Kaszpi-tengerig terjedő területen a részt vevő államok azonos számú hagyományos fegyverrel és felszereléssel rendelkezhetnek. A megállapodás 1992-ben lépett hatályba, megújítására pedig 1999-ben került sor, Isztambulban írták alá a felek az új szerződést.
A megállapodás kitér a tüzérségi erők, a páncélozott harci járművek, a harci repülők és a helikopterek számának korlátozására is. A szerződés azt is szabályozta, hogy ezeknek az erőknek csak egy része lehetett harcképes, azonnal bevethető állapotban.
Az orosz duma ratifikálta ezt a megállapodást, de Moszkva eközben azzal vádolta meg a NATO-t, hogy keleti terjeszkedésével jelentősen aláásta a katonai erők viszonyát Európában, és ezzel komolyan kétségbe vonta az egész szerződés lényegét.
Oroszországnak a szerződésből való kilépéséről szóló rendelet szerdán jelent meg a hivatalos orosz jogi információs portálon. Moszkva egyébként jelenleg szünetelteti részvételét ebben a megállapodásban.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a beszéde alatt a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2023. május 9-én, a II. világháborúban Németország felett aratott győzelem és a háború befejezésének 78. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov)
