Nincs jó állapotban a brit monarchia III. Károly koronázása előtt

Felemás hangulatban készül a világ III. Károly brit király szombaton esedékes koronázására. Az esemény az ezeréves brit monarchia továbbélésének szimbóluma, ugyanakkor közel sem lesz felszabadult. A szándékoltan visszafogott ünneplést, a szerényebb vendégsereget ugyanis nemcsak a költekezés visszafogása indokolja: a monarchia szempontjából aggasztó folyamatok indultak be, melyeket már nem nézhet ölbe tett kézzel a királyi család.

Berlin, 2023. március 30. III. Károly brit király beszédet mond a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, Berlinben 2023. március 30-án. A háromnapos hivatalos látogatáson Németországban tartózkodó III. Károlynak ez az elsõ hivatalos küldöldi útja uralkodóként. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

A szombaton esedékes koronázás fontos pillanat III. Károly számára. Annak ellenére, hogy uralkodói jogait már a néhai II. Erzsébet királynő halálának másnapja óta gyakorolja, a koronázást övező érdeklődés miatt ekkor lesz igazán lehetősége, hogy megmutassa a Nemzetközösségnek és a világnak, hogy uralkodása modern, hatékonyabb és érzékenyebb lesz a brit imperializmus örökségével szemben. A The Telegraph című konzervatív brit napilap arról írt, Károly azt szeretné, ha sokszínű gyülekezet lenne tanúja a történelmi eseménynek, és meghívta számos jótékonysági szervezete, valamint az önkéntes szektor képviselőit is.

Nem is feltétlenül az eseményre meghívott vendégsereg összetételével lehet probléma, hanem abban a környezetben, melyben mindez megtörténik: a monarchia helyzete ugyanis kimondható, hogy megrendült.

A monarchia általános támogatottsága erős, de a fiatalokat tekintve borús az összkép

A YouGov közvélemény-kutató április közepén lezárult felmérése szerint a 18–24 éves britek közel 40 százaléka a király koronázásának közeledtével inkább egy választott államfőre épülő államformát támogatna, mintsem a monarchia megtartását. A felmérésből az is kiderült, kevesebben mondták azt, hogy érdekli őket a királyi család, mint azt, hogy nem érdekli őket. A 65 év felettiek támogatták leginkább a monarchiát (78 százalék).

A közvélemény-kutatás szerint a fiatalabbak 38 százaléka támogatja a választott államfőt, ezzel szemben a monarchiát csak 32 százalék, 30 százalékuk pedig azt mondta, hogy nem tudja.

Az összegzések ugyanakkor a monarchia széles körű támogatására utalnak: a megkérdezettek 58 százaléka jobban kedveli azt, mint a választott államfő lehetőségét, amely mellett a résztvevők 26 százaléka foglalt állást.

Károly személyét tekintve is megosztott a brit társadalom. A britek közel fele – 49 százalékuk – még mindig úgy gondolja, hogy jól végzi a munkáját – derült ki a koronázása előtt egy héttel közzétett, az Ipsos által készített felmérésből, miközben menye, Katalin hercegné a legkedveltebb királyi személy.

Kézzelfogható: erősödik a republikanizmus

Az 1983-ban alapított, választott államfő mellett kampányoló Köztársaság Támogatói nevű szervezet az eddigi legnagyobb tüntetését tervezi. A csoport szerint Károly trónra lépése a legjobb esély a több mint ezeréves múltra visszatekintő monarchia megszüntetésére.

A szervezet vezetője, Graham Smith elmondta, hogy több mint ezer, sárga pólóba öltözött emberre számít a május 6-i tüntetésen, ahol plakátokat tartanak majd magasba és beszédeket is mondanak. Amikor az újonnan megkoronázott király arany hintóján áthalad a több tízezrekkel teli utcákon, a tervek szerint hangosan kifütyülik és azt skandálják majd, hogy „nem az én királyom”. 

Valamivel fajsúlyosabb, és a monarchiára nézve kockázatosabb, hogy Skócia új vezetője, a múlt hónapban megválasztott Humza Yousaf azt mondta, hogy véget akar vetni a monarchiának. Mark Drakeford walesi vezető szintén köztársaságot akar. 

Az Egyesült Királyságot alkotó négy nemzet közül kettőt tehát republikánusok vezetnek, mutat rá a Reuters hírügynökség.

A monarchia népszerűsége és elfogadottsága kétségtelenül pénzkérdés is

Károly egy karcsúsított monarchiát szeretne, amelynek működtetése kevésbé lenne költséges, édesanyja pedig azt mondta, hogy a királyi család csak a nép támogatásával létezik. Míg a brit újságok többsége még mindig támogatja a királyi családot, és tudósít gyárlátogatásaikról vagy iskolalátogatásaikról, addig néhány szkeptikusabb, mint például a The Guardian, a család átláthatatlan pénzügyeit vizsgálta. A király személyes vagyonát csaknem kétmilliárd fontra (851,7 milliárd forintra) becsülte – ez kétségkívül jelentős összeg, azonban a királyi család költekezése az utóbbi években rendszeresen tárgyalt téma volt a világsajtóban. A kiadások ráadásul minden jel szerint tovább nőnek majd.

A monarchia emiatt igyekszik kiemelten odafigyelni a koronázási kiadásokra. A múlt hónapban jelentették be, hogy Kamilla királyné Mária királynő koronáját fogja viselni, amelyet 1911-ben Károly dédnagymamája számára készítettek. 

Ez az első alkalom 1727 óta, hogy egy korábbi királynő koronáját újra felhasználják.

A palota szerint ezt a fenntarthatóság és a hatékonyság érdekében teszik.

Kamilla koronája egy másik sebet is feltéphet A korona azonban láthatóan emlékeztet Nagy-Britannia gyarmati múltjára is. Mária királynő koronáját a Koh-i-Noor gyémánt köré tervezték. Az indiai történelem egyik legrégebbi és legjelentősebb drágakövét a hatalom és az uralkodásra való felhatalmazás ereklyéjének tekintették. A szikh birodalom utolsó maharadzsája 1849-ben az indiai brit gyarmati kormány sürgetésére a gyémántot Viktória királynőnek ajándékozta. A gyémánt végül a koronaékszerek része lett. A brit birodalmi hatalom szimbólumaként Mária királynő koronájában mutatták be V. György király 1911-es koronázásakor. Évek óta sokan követelik a Koh-i-Noor visszaszolgáltatását. India főügyésze egy 2016-os bírósági eljárás során azt állította, hogy a gyémántot nem lopták el, és nem is erőszakkal vitték el.

Borítókép: III. Károly brit király beszédet mond a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, Berlinben 2023. március 30-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)