Rengetegen várják május hatodikát, amikor is III. Károly királyt ősi hagyományokkal átszőtt szertartás keretében megkoronázzák. Ám ezzel együtt a világ más monarchiáiban is történnek rendkívüli koronázási pillanatok – írja a BBC.
A BBC szerint érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a világ fennmaradt monarchiái hogyan ünneplik királyaik és királynőik neves alkalmait.
A monarchia rituálékon és szertartásokon alapul
– mondja Dr. Elena Woodacre, a Winchesteri Egyetem reneszánsz történelmének kutatója.
– Léteznek bizonyos elemek, amelyeket a különböző koronázásokon általában láthatunk – magyarázza –, mindig van valamilyen beiktatás vagy trónra emelés. Általában láthatunk ilyenkor díszruhát vagy rituális öltözetet és szakrális elemeket, mint például a felkenés.
Ezek az elemek fontosak mind az uralkodó szerepének megerősítése, mind pedig az uralkodó és az alattvaló közötti kapcsolat megerősítése szempontjából – teszi hozzá.
Titkos recept alapján készül a szent olaj, mellyel III. Károly királyt felkenik. A canterburyi érsek keni fel a király fejét, mellkasát és kezét a szertartás legszentebb részének tartott szertartás során, amely érvényesíti az uralkodó spirituális státusát, aki egyben az anglikán egyház feje is.
Thaiföldön a koronázási szertartás hasonló része, hogy az új uralkodót vízzel öntözik le, hogy „megtisztítsák” és felkenjék. A vizet az ország több mint száz forrásából gyűjtik össze helyi idő szerint 11:52 és 12:38 között, ami a thai asztrológia szerint különleges időpont, majd buddhista szertartások keretében megáldják.
A legutóbbi thaiföldi koronázáson, Maha Vajiralongkorn király koronázásán felesége, Suthida királynő kúszott és térdelt le előtte a földre. Ez a testtartás a tisztelet hagyományos kifejezése a szertartás egy részében, amelyet a királynő beiktatásának neveznek.
A király egy kagylóhéjból vizet öntött Suthida királynőre, így adta meg neki a királyi rangot. A királyi trónra nem ülnek le, hiszen túl szentek ahhoz, hogy akár az uralkodó is ráülhessen.
Ezzel szemben Károly király a szertartás nagy részében az ősi koronázási széken ül. A több mint hétszáz éves, tölgyfából készült szék a legrégebbi bútordarab az Egyesült Királyságban, amelyet még mindig eredeti rendeltetésének megfelelően használnak. A széket úgy tervezték, hogy benne legyen a a skót királyok beiktatásakor használt történelmi szimbólum.
Az Asantehene az 1700-as évek óta uralkodik Ghána Ashanti régiója felett. Az ashanti kultúra legszentebb tárgya a Sika Dwa Kofi néven ismert aranyszék, amelyről úgy tartják, hogy az ashanti nép „lelkét” képviseli. A zsámoly annyira szent, hogy senki sem ülhet rá – még az uralkodó sem –, ezért a koronázás során az új Asantehene-t felemelik és leeresztik az aranyszék fölé anélkül, hogy ráülne.
Pontosan 1900-ban azonban, az Aranypart brit kormányzója, Sir Frederick Hodgson követelte, hogy ráülhessen az Aranyszékre, és katonákat vezényelt, hogy vadásszanak rá. Ez óriási lázadást váltott ki, amelyet Yaa Asantewaa, az Asante anyakirálynő vezetett. A felkelés nem járt sikerrel, Asantét legyőzték, és britek annektálták a monarchiát, mely csak 1935-ben állt helyre.
A brit uralkodó felkenését olyannyira szentnek és titkosnak tartják, hogy a szertartás e része alatt egy baldachint tartanak a király fölé, hogy elrejtsék őt a szem elől. A gyülekezet ekkor kiáltja, hogy „Isten óvja a királyt!”.
Hasonló pillanatok történnek a japán császár trónra lépésekor is. A szertartás során a Takamikura néven ismert pavilonon lila függönyt húznak el, hogy elrejtsék a trón előtt álló császárt, aki mellett egy ősi kard és ékszer áll. A japán császár beiktatásánál egy hivatalos kiáltványt olvasott fel, sárga-narancsszínű köntösben, amelyet csak a császárok viselnek különleges alkalmakkor. Ezután „Banzai!” kiáltások hallatszottak, ami azt jelenti, hogy „éljen a császár”. Károly király több száz külföldi méltósággal együtt vett részt a trónra lépésben.
Az Egyesült Királyság uralkodója különleges koronázási palástot ölt magára. A Westminster-apátságba lépve a hamarosan megkoronázandó uralkodó hosszú, vörös bársony államköpenyt visel majd, amelyet kézzel hímzett aranycsipkék díszítenek, és drága fehér szőrmével, az úgynevezett hermelinnel bélelt. Erzsébet királynő 1953-as koronázásakor egy hétméteres selyemruhát viselt, amelyet 3500 munkaóra alatt hímeztek ki az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség jelvényeivel, 18 különböző arany- és ezüstszállal.
A zulu király Dél-Afrika nyolc uralkodója közül az egyik legbefolyásosabb, és koronázásakor szintén különleges ruhát visel. A hagyományos zulu szertartás során az uralkodó belép egy szent szarvasmarha kerítésbe, hogy az ősei támogatását kérje, és az általa elejtett oroszlán bőrét viseli, hogy bizonyítsa, ő a kiválasztott.
Borítókép: Károly király (Fotó: AFP)
