Szívszorító adatok érkeztek az ukrajnai háborúról

Több száz gyermek esett eddig áldozatul az Ukrajnában folyó háborúnak, és több ezren megsérültek a harcok miatt. Az ukrán gyerekek helyzete a közvetlen életveszély mellett a jelentős mentális teher, a hadműveletek keretében terített taposóaknák sokasága miatt is nehéz. Oroszország ráadásul egy nagyon ellentmondásos gyakorlattal igyekszik – saját értékelése szerint – megóvni őket az atrocitásoktól, amire a Nemzetközi Büntetőbíróság is felfigyelt.

Menekülő ukrán gyerekek a lengyelországi Przemysl városban 2022. februárban. (Fotó: Flickr.com / Mirek Pruchnicki)

A Save the Children nevű civil szervezet szerint nincs olyan aspektusa az ukrán gyermekek életének, amelyet ne érintett volna a 2022 februárjában kezdődött háború − számol be a szervezet közleményéről a Euronews brüsszeli hírportál.

Az UNICEF szerint az ukrajnai háború gyermekáldozatainak száma áprilisban meghaladta az ötszázat. További csaknem ezer gyermek sérült meg. Hangsúlyozzák azt is, hogy ezek csak a megerősített adatok, és a ténylegesen elesett gyermekek száma ennél jóval magasabb lehet.

A legtöbb halott Ukrajna donyecki és harkivi régióiban volt, ahol intenzív és elhúzódó harcok folytak.

Az UNICEF szerint a legtöbb haláleset oka a robbanófegyverek használata, azaz a tömeges rakéta-, légi- és tüzérségi támadások, főként lakott területek ellen.

A legfőbb, hosszan tartó veszélyforrás: a telepített aknák

Óriási veszélyt jelentenek az aknák és a fel nem robbant robbanószerkezetek. Ahogy azt Sonia Kush, a Save the Children civil szervezet ukrajnai részlegének vezetője az Euronewsnak elmondta: az ország területének harminc százaléka alá van aknázva.

Ha elfogadjuk, hogy az ország területének harminc százaléka érintett, akkor valószínűleg évekbe telik majd az aknák eltakarítása. Addig is az olyan szervezetek, mint a Save the Children, sokat tesznek az úgynevezett aknaveszély-tudatosságért, ami azt jelenti, hogy a gyerekekkel, tanáraikkal és szüleikkel együtt dolgoznak, példákat mutatnak nekik arra, hogyan néznek ki a taposóaknák, hogy el tudják kerülni őket, és megtanítják, hogyan kell cselekedniük, ha aknamezőn találják magukat

– magyarázta Sonia Kush.

A háború kitörése óta több százezer gyermeket vittek el Ukrajnából, és nem feltétlenül Nyugatra.

Legalább 730 ezer ukrán kiskorú érkezett Oroszország területére a háború kezdete óta − derül ki orosz adatokból, amelyekről a gyermekek jogaiért felelős orosz biztos, Marija Lvova-Belova számolt be még áprilisban.

A nemzetközi közösség és Ukrajna a gyermekek illegális elhurcolásáról beszél. Március 17-én a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova ellen. 

Képmutató és cinikus a Nyugat, amikor aggodalmat színlel azok miatt az ukrán árvák miatt, akiket Oroszország evakuált a háborús övezetből

− reagált akkor Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. 

Két hétből hat hónap, nyári táborból deportálás?

Lvova-Belova május elején a Vice nevű egyesült államokbeli közéleti portálnak adott ellentmondásos interjút. Ebben tagadta bűnösségét a Nemzetközi Büntetőbíróság vádpontjaiban, valamint többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem ismeri el a bíróság joghatóságát. 

A gyerekek oroszországi tartományokba, hivatalosan nyári táborokba küldését nem tagadta, de elutasította, hogy – ahogyan a Nemzetközi Büntetőbíróság vádpontja fogalmaz – deportálásról lenne szó.

Két hétre mentünk a nyári táborba, de ott ragadtunk hat hónapra

– nyilatkozta a szüleikhez április elején visszatért harmincegy fős gyerekcsoport egyik tagja a CNN-nek. „Sírtam, amikor megláttam anyukámat a buszról. Nagyon boldog vagyok, hogy hazajöttem” – tette hozzá. A gyermek édesanyja úgy nyilatkozott, hogy nagyon kevés információt kapott a fiáról a hat hónap alatt, amíg külön voltak.

Nem volt telefonos kapcsolat. Nagyon aggódtam. Nem tudtam semmit, hogy bántalmazzák-e, mi történik vele. A kezeim még mindig remegnek

– mondta.

Moszkva menekülteknek nevezi ezeket a gyerekeket, és azt állítja, hogy többségük szüleikkel vagy gyámjukkal érkezik. Ezt nemzetközileg széles körben vitatják. Az ukrán gyerekek ügyével kapcsolatban Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Ferenc pápához fordult segítségért. − Azt kértem a Vatikántól és a szentatyától, hogy segítsenek visszaszerezni az Oroszország által erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekeket − fogalmazott áprilisi találkozójukat követően Smihal. 

Borítókép: Menekülő ukrán gyerekek a lengyelországi Przemysl városban 2022. februárban (Forrás: Flickr.com/Mirek Pruchnicki)