A Save the Children nevű civil szervezet szerint nincs olyan aspektusa az ukrán gyermekek életének, amelyet ne érintett volna a 2022 februárjában kezdődött háború − számol be a szervezet közleményéről a Euronews brüsszeli hírportál.
Az UNICEF szerint az ukrajnai háború gyermekáldozatainak száma áprilisban meghaladta az ötszázat. További csaknem ezer gyermek sérült meg. Hangsúlyozzák azt is, hogy ezek csak a megerősített adatok, és a ténylegesen elesett gyermekek száma ennél jóval magasabb lehet.
A legtöbb halott Ukrajna donyecki és harkivi régióiban volt, ahol intenzív és elhúzódó harcok folytak.
Az UNICEF szerint a legtöbb haláleset oka a robbanófegyverek használata, azaz a tömeges rakéta-, légi- és tüzérségi támadások, főként lakott területek ellen.
A legfőbb, hosszan tartó veszélyforrás: a telepített aknák
Óriási veszélyt jelentenek az aknák és a fel nem robbant robbanószerkezetek. Ahogy azt Sonia Kush, a Save the Children civil szervezet ukrajnai részlegének vezetője az Euronewsnak elmondta: az ország területének harminc százaléka alá van aknázva.
Ha elfogadjuk, hogy az ország területének harminc százaléka érintett, akkor valószínűleg évekbe telik majd az aknák eltakarítása. Addig is az olyan szervezetek, mint a Save the Children, sokat tesznek az úgynevezett aknaveszély-tudatosságért, ami azt jelenti, hogy a gyerekekkel, tanáraikkal és szüleikkel együtt dolgoznak, példákat mutatnak nekik arra, hogyan néznek ki a taposóaknák, hogy el tudják kerülni őket, és megtanítják, hogyan kell cselekedniük, ha aknamezőn találják magukat
– magyarázta Sonia Kush.
A háború kitörése óta több százezer gyermeket vittek el Ukrajnából, és nem feltétlenül Nyugatra.
Legalább 730 ezer ukrán kiskorú érkezett Oroszország területére a háború kezdete óta − derül ki orosz adatokból, amelyekről a gyermekek jogaiért felelős orosz biztos, Marija Lvova-Belova számolt be még áprilisban.
A nemzetközi közösség és Ukrajna a gyermekek illegális elhurcolásáról beszél. Március 17-én a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova ellen.
Képmutató és cinikus a Nyugat, amikor aggodalmat színlel azok miatt az ukrán árvák miatt, akiket Oroszország evakuált a háborús övezetből
− reagált akkor Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Két hétből hat hónap, nyári táborból deportálás?
Lvova-Belova május elején a Vice nevű egyesült államokbeli közéleti portálnak adott ellentmondásos interjút. Ebben tagadta bűnösségét a Nemzetközi Büntetőbíróság vádpontjaiban, valamint többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem ismeri el a bíróság joghatóságát.
A gyerekek oroszországi tartományokba, hivatalosan nyári táborokba küldését nem tagadta, de elutasította, hogy – ahogyan a Nemzetközi Büntetőbíróság vádpontja fogalmaz – deportálásról lenne szó.
Két hétre mentünk a nyári táborba, de ott ragadtunk hat hónapra
– nyilatkozta a szüleikhez április elején visszatért harmincegy fős gyerekcsoport egyik tagja a CNN-nek. „Sírtam, amikor megláttam anyukámat a buszról. Nagyon boldog vagyok, hogy hazajöttem” – tette hozzá. A gyermek édesanyja úgy nyilatkozott, hogy nagyon kevés információt kapott a fiáról a hat hónap alatt, amíg külön voltak.
Nem volt telefonos kapcsolat. Nagyon aggódtam. Nem tudtam semmit, hogy bántalmazzák-e, mi történik vele. A kezeim még mindig remegnek
– mondta.
Moszkva menekülteknek nevezi ezeket a gyerekeket, és azt állítja, hogy többségük szüleikkel vagy gyámjukkal érkezik. Ezt nemzetközileg széles körben vitatják. Az ukrán gyerekek ügyével kapcsolatban Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Ferenc pápához fordult segítségért. − Azt kértem a Vatikántól és a szentatyától, hogy segítsenek visszaszerezni az Oroszország által erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekeket − fogalmazott áprilisi találkozójukat követően Smihal.
Borítókép: Menekülő ukrán gyerekek a lengyelországi Przemysl városban 2022. februárban (Forrás: Flickr.com/Mirek Pruchnicki)
