A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen

Moszkva semmisnek tekinti a letartóztatást elrendelő határozatot.

Moszkva, 2023. február 21. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél az orosz parlament két háza elõtt tartott évértékelõjén Moszkvában 2023. február 21-én. MTI/AP/Pool/Kreml/Szergej Karpuhin Fotó: Szergej Karpuhin

Gyermekek elhurcolása a vád

Karim Khan, az ICC főügyésze közleményében azt írta, az ügyészség azért kérte az elfogatóparancs kiadását, mert hivatala árvaházakból és gyermekotthonokból elhurcolt gyermekek százairól szerzett tudomást. Az ügyészség által végzett független vizsgálat során összegyűjtött és elemzett bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy Putyin és Lvova-Belova büntetőjogi felelősséggel tartozik az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért és átszállításáért Oroszországba.

Gondoskodnunk kell arról, hogy a feltételezett bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják, és a gyermekeket visszaadják családjuknak és közösségeiknek. Nem engedhetjük meg, hogy a gyerekeket hadizsákmányként kezeljék

– idézte őt az MTI. Khan hozzátette, továbbra is együttműködésre törekszik Oroszországgal az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, és biztosítani fogja, hogy a büntetőbíróság kötelezettségének eleget téve a terhelő és a felmentő körülményeket egyaránt kivizsgálja.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Karim Khant, a hágai Nemzetközi Büntetõbíróság (ICC) fõügyészét (j) fogadja Andrij Kosztin ukrán legfõbb ügyész (b) jelenlétében Kijevben 2023. február 28-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az Egyesült Államok már február közepén közölte, hogy „hivatalosan megállapította", hogy Oroszország emberiesség elleni bűncselekményeket követett el Ukrajnában – ezt akkor Kamala Harris alelnök jelentette be.

 A müncheni biztonságpolitikai konferencián Harris „gyilkosságok, kínzások, nemi erőszak és deportálások borzalmas cselekményeivel” vádolta Oroszországot, mely cselekményeket a háború kezdete óta folytatja. Moszkva amerikai nagykövete akkor visszautasította az állításokat, és azzal vádolta Harrist, hogy démonizálja Oroszországot.

Három napja pedig a New York Times amerikai lap nyilatkozni nem jogosult, de az ügyhöz közel álló tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság két, az ukrajnai orosz invázióval összefüggő háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyet tervez megnyitni, és több ember ellen elfogatóparancsot kiadni.

Az oroszok szerint nincs jogi jelentősége

Az orosz elnök és Lvova-Belova ellen kiadott elfogatóparancs ellenére az ICC-nek nincs hatásköre a gyanúsítottak letartóztatására, és csak azokban az országokban gyakorolhat joghatóságot, amelyek aláírták a bíróságot létrehozó megállapodást. Oroszország nem írta alá ezt a megállapodást – így nem valószínű, hogy bármelyiküket kiadják.

A Nemzetközi Büntetőbíróság határozatainak nincs jelentősége országunk számára, többek között jogi szempontból sem

– mondta Maria Zaharova csütörtökön orosz külügyi szóvivő, az elfogatóparanccsal kapcsolatos hírek megjelenését követően. „Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem terheli semmilyen kötelezettség” – hangsúlyozta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy magának a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. 

Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis. Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként „értékelte” a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát.

Az amerikaiak sem írták alá

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá). Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a bíróság ugyan nem hozhat döntést Oroszország ellen, de megpróbálja. Rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, akik finanszírozzák az ukrajnai háborút, és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el. – A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá – hangsúlyozta a politikus. (MTI)

Ez csak a kezdet?

Az orosz ellenzéki vezetők üdvözölték a bejelentést, Alekszej Navalnij bebörtönzött Kreml-kritikus közeli szövetségese, Ivan Zsdanov is.

Letartóztatási parancs Putyin ellen! Igen, egy szimbolikus lépés. De milyen fontos!

– írta a Twitteren.

Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerint a döntés „történelmi jelentőségű Ukrajna és az egész nemzetközi jogrendszer számára”, míg Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnök úgy méltatta a döntést, hogy az „csak a kezdet”.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren azt írta, a gyerekek elhurcolása miatti elfogatóparancs csak a kezdete annak az folyamatnak, melynek célja a háborús bűnösök felelősségre vonása. – Szó sem lehet büntetlenségről – idézte az MTI.

Zelenszkij történelmi lépésről beszélt

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson pontosította: Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát. Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele. 

Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé. Jermak emlékeztetett arra, hogy Ukrajna rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal. 

Megjegyezte, hogy több mint 16 ezer jogellenesen Oroszországba vitt gyermeket tartanak nyilván az Ukrajnában kivizsgált eljárásokban, valós számuk azonban ennek a többszöröse is lehet. Hozzátette: eddig 308 gyerek került vissza Ukrajnába.

– Ez egy elég nehéz folyamat, de dolgozunk rajta – jelentette ki az ukrán elnöki iroda vezetője. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon történelminek nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel szavai szerint kezdetét veszi a történelmi felelősségre vonás. 

– Gyermekek elválasztása családjuktól, a rokonaikkal való kapcsolatfelvétel megakadályozása, gyermekek orosz területen való elrejtése, szétszórása távoli régiókban - mindez nyilvánvalóan Oroszország állami politikája, állami döntés és állami gonoszság, ami pontosan ennek az államnak az első számú tisztségviselőjével kezdődik 

– jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne ilyen bűncselekményt végrehajtani Oroszország legfelső vezetője, Vlagyimir Putyin elnök utasítása nélkül.

Az ENSZ szerint nem vált nemkívánatos személlyé

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kijelentette: Putyint mint háborús bűnöst kell felelősségre vonni az Ukrajnában elkövetett atrocitások más felelőseivel együtt. 

– Ez az ICC fontos döntése, amely rávilágít az orosz erőszak-apparátus által elkövetett háborús bűnökre– mondta a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a CTK hírügynökségnek nyilatkozva üdvözölte az elfogatóparancsot és azt, hogy az ilyen gyorsan megszületett. Szavai szerint Putyin felelős háborús bűnök és agresszió elkövetéséért. 

Petr Fiala cseh kormányfő Twitter-oldalán azt írta, az elfogatóparancs mutatja, hogy Oroszország milyen brutálisan és a nemzetközi renddel szembemenve lép fel Ukrajnában. Tanja Fajon szlovén külügyminiszter Twitter-oldalán idézte fel, hogy Szlovénia egyike volt annak a 43 országnak, amely kezdeményezte az eljárást az orosz elnök ellen. 

– Mint azt a parlamentben tegnap már elmondtam, a bűntetőeljárás a helyes út – írta. 

James Cleverly brit külügyminiszter szintén mikroblogján üdvözölte az ICC döntését „az orosz rezsim élén állók, köztük Vlagyimir Putyin felelősségre vonása érdekében”. 

A francia külügyminisztérium Twitter-oldalán azt hangsúlyozta, hogy senki sem kerülheti el az igazságszolgáltatást. 

Kaja Kallas észt miniszterelnök szintén a Twitteren azt írta, hogy az ICC történelmi jelzést küldött, miszerint az Ukrajna elleni „rémtettek” az orosz vezetés bűnös politikájára vezethetők vissza. 

Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy Putyin nem vált nemkívánatos személlyé, s „António Guterres mindig mindenkivel beszélni fog, akivel szükséges”. 

Hozzátette: az ICC a világszervezettől független törvényszék. Dujarric mindazonáltal nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy veszélyben látja-e a diplomáciai erőfeszítéseket Putyinnak az ICC döntéséből fakadó korlátozott utazási szabadsága miatt. Így például kérdéses, hogy Putyin Genfbe utazhatna-e az ENSZ égisze alatt folytatandó esetleges béketárgyalásokra, tekintettel arra, hogy Svájc részese az ICC alapító okmányának, a Római Statútumnak.

Borítókép: Vlagyimir Putyin (Fotó: MTI/AP/Pool/Kreml/Szergej Karpuhin)